Irodalmi Szemle, 2012

2012/11 - „...OTTHON HAZÁTLAN” - GÁL SÁNDOR 75 ÉVES - Gál Sándor: A MOST (vers)

„...otthon hazátlan” - Gál Sándor 75 éves f Gál Sándor A MOST van most van a most orgonavirág-ének az írás utáni vágy - a teremtés előtti pogány csillagcserék s közöttük a megcsalt fények kivetített látszatok a már nem létezők bár esemény voltuk tudott vagy legalább sejthető akár a madarak útja az égi áramlatok felett ahol a többsávos szárnyalás szabadsága is megélhető sasok gólyák darvak és fecskék bizonyítják biztonságos voltát a szárnyak alatt az emelkedés sugárnyalábai szélzizegés a mélység látható távolsága tengerek folyók tavak kettős tükrü foglalatában a visszaverődő képek van most van a most az ének utáni vágy orgonavirág-írás - vízcsepp alakja a zuhanásban s maga a zuhanás árnyéka önmagába zárt történelem s benne a létezés kiáradása

Next

/
Oldalképek
Tartalom