Irodalmi Szemle, 2012

2012/10 - ODA-VISSZA - (szalzo): Szemlélődés - válogatás az elmúlt hetek irodalmi híreiből

93 SZEMLÉLŐDÉS ­válogatás az elmúlt hetek irodalmi híreiből Tokaj: írótábor ellentmondásokkal A 2012-es, 40. Tokaji írótábort parázs viták kereszttüzében rendezték meg. Az augusztus 14. és 17. között tartott ren­dezvény az Eltiltva és elfelejtve címet kapta, és a szervezők felhívása már hó­napokkal ezelőtt heves vitát váltott ki (Schein Gábor az ÉS hasábjain kritizál­ta a felhívást, majd a vita más fórumok­ra is átterjedt). A tábor után a szervezők az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatukban azt hangsúlyozták, károsnak tartják a kánonok egységesítésére való törekvé­seket és a kánonok alakulásának politi­kai befolyásolását, s céljuk a kommu­nista diktatúra 1945-1965 közötti idő­szakában elhallgatatott, eltagadott írók visszaemelése volt az irodalmi köztu­datba. Számos kritika érte a szervezőket amiatt, hogy az elhallgattatott szerzőket vizsgálva csak az 1945 utáni időszakra figyeltek, az azt megelőző eseményeket figyelmen kívül hagyták. A szervezők tájékoztatása szerint a táborban idén kétszáz látogató fordult meg. Tenicsi Ferenc: az ő Bartókja ilyen Egyes helyeken az idei nyár legfőbb iro­dalmi eseményeként kezelik Temesi Fe­renc Bartók című regényének megjele­nését. Az Új Szó szerint például a Bar­tók című regény „vitathatatlanul a nyár legjelentősebb regénye” (Juhász Kata­lin: „Az én Bartókom ilyen"). Ennél jó­val kiábrándultabb Molnár Szabolcs, aki Párhuzamosok, találkozzatok! cím­mel a Magyar Narancsban megjelent kritikájában „bosszantó modorosságok­ról” és giccses elemekről beszél a regény kapcsán. Szöllősi Mátyás szerint (Hár- mashangzat, kultura.hu) „Temesi Fe­renc könyve nemcsak bevezet egy nagy­on is személyes Bartók-kép rejtelmeibe, de azt is megmutatja, hogy zene és nyelv nagyon is összetartozik, valahol egyek.” Riikverc: 2013-ban színházban is Máté Gábor rendezésében kerül bemu­tatásra a Katona József Színházban Ke­rékgyártó István Rük\>erc című regénye 2013-ban (a bemutató időpontja: 2013. január 25.). Kerékgyártó István negye­dik könyve, amely szimplán „próza”- ként határozza meg magát műfajilag, ugyancsak kedvező kritikai fogadtatásra talált. „Amit Kerékgyártó István új köny­vében elénk tár, az látlelet korunkról, szociológiai hitelességű rajz a társada­lom eme szegmenséről, és mindeneke­lőtt szikár, nagyon pontos próza” - írja róla Sántha József a revizoronline.com- on (Árral szemben olvasni). Tarján Ta­más szerint (1953-2011 — Riikverc, kul­túra.hu) azt emeli ki a könyvvel kapcso­latban, az a brutalitás színes leírásában különösen erős: „Az író ura az alantas­ság esztétikumának: taszító szituációk, undok látványok, szagok és anyagok, hátborzongató és morbid képek nyerik

Next

/
Oldalképek
Tartalom