Irodalmi Szemle, 2011
2011/1 - Filep Tamás Gusztáv: „ ...megtartani a magyar művelődésnek ezt a várat” (Két fejezet egy monográfiából)
„..megtartani a magyar művelődésnek ezt a várat” 85 bekerültek a választmányba. Gébay Miklós tiszteletbeli főjegyzőnek választatott meg. Ez évben halt meg Albert József líceumi tanár, a helyi szinten népszerű, szorgos irodalmár, aki Tamás Lajos szerint különösen a háború előtt volt fontos munkása az egyesületnek, különösen mint irodalomnépszerűsítő. Az irodalmi bizottságnak évekig ő volt az elnöke. 1923. január 7-én rendezték meg a városi Vigadóban azt a nagyszabású Pe- tőfí-ünnepet, amelyen megtelt a másfél ezer fő befogadására alkalmas nagyterem. Tamás Lajos állítása szerint a város megszállása óta „ez volt az első alkalom, hogy Pozsony magyarsága ilyen impozáns számban és ünnepi hangulatban volt együtt”.20 Az est „gerince” Jankovics Marcellnek (többek között) a költő szabadságeszményéről tartott előadása volt. Maga a Petőfi-centenárium kapcsán megrendezett ünnepségsorozat egyébként Petrogalli Oszkár, a magyar pártok Losoncon működő központi irodája elnökének volt az ötlete, az egészet Losoncról szervezték, helyi szinteken pedig a magyar társadalom vezetői álltak az élére. A politika és a kultúra ezekben az években határozottan összemosódott, s a centenárium lényegében a közös, az egész magyar társadalmat megmozgató föllépés első nagy erőpróbája volt. JEGYZETEK 1 Ezt az újságot véleményem szerint alulértékelő Turczel Lajos sem vitatja: „A pozsonyi ellenzéki Híradó (1919-1937) az 1888-tól 1918-ig létező Nyugat-magyarországi Híradó jogutódja volt. Szerény színvonalú lap [az én kiemelésem -FT. G.], de nagy érdeme, hogy gondosan számon tartotta és értékelte a pozsonyi kulturális, zenei és képzőművészeti eseményeket. Ebből a szempontból ma is értékes forrás.” Turczel Lajos: Pozsony és a két világháború közötti csehszlovákiai magyar sajtó. In: A 700 éves város - Die 700 Jahren alte stadt - 700-ročné mesto. Pozsony- Preßburg-Bratislava. Szerkesztette: Gyurcsík Iván-Jégh Izabella-Papp Zsuzsanna. Kalligram- Regio, Pozsony-Budapest, 1994, 210-214. /Regio Könyvek 12. Pozsonyi Könyvtár/, 234. 2 Hogyan készül a Híradó? In: A „Híradó" naptára az 1920-iki szökő évre. Híradó, Bratislava [1919], 18. Könyvemben a citátumokat - a sorozatszerkesztők kérésére, illetve javaslatára-betűhív formában szerepeltetem (a legfeljebb egy-két betűre kiterjedő nyilvánvaló nyomdahibák kijavításával), azzal a megjegyzéssel, hogy a Híradó gyakran kopott, néhol szakadozott (és töredékes) példányaiból, amelyek többségét ráadásul mikrofilmen tanulmányozhattam, nem betűzhető ki minden maradéktalan pontossággal - gondolok itt elsősorban a hosszú és a rövid ékezetekre. 3 Uo„ 19. 4 „A pozsonyi kezdeményezések egy másik [ti. Lukinich Imre mellett] kiváló alakjának, Kumlik Emil városi könyvtárvezetőnek a kezdeményezésére a király 1912. november 20-án hozzájárult ahhoz, hogy a városban kialakuló Szent Erzsébet kultusz és a magyarok iránt különleges figyelmet tanúsító Erzsébet királyné emlékére a pozsonyi egyetem az Erzsébet nevet kapja.” Szarka László: A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem. Kialakítása, működése és felszámolása. In: A 700 éves város..., i. m., 211. 5 T. L. [Turczel Lajos]: Arkauer István. [Szócikk.] In: A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004. Főszerkesztő: Fonod Zoltán. Madách-Posonium, Pozsony/Bratislava, 2004, 29. 6 A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy védelme alatt működött páholyok tagjainak névsora. In: Barcsay Adorján: A szabadkőművesség bűnei — Palatínus József: Egy vidéki páholy titkai - A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy védelme alatt működött páholyok tagjainak névsora. I- II. köt. Előszóval ellátta Wolff Károly. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga, Budapest, 1921, 20.
