Irodalmi Szemle, 2011
2011/2 - HOLMI
Holmi t Évforduló 1866. február 6-án, 145 eve született BALOGH ELEMÉR református püspök, egyháztörténész, a 20. század első évtizedei magyar egyháztörténeti kutatásainak, egyháztörténet-írásának jelentős alakja, a két világháború közti csehszlovákiai magyar tudományosság és közélet fontos személyisége. -2011. február 8-án lenne nyolcvanéves SIMKO TIBOR költő, akinek Tikirikitakarak c., több kiadást megért gyermekverskötete a kortárs magyar gyermekirodalom fontos, összmagyar viszonylatban is számottevő müve. - Február 10-én GALY OLGA költő, műfordító kilencven-, február 17-én PUKKA1 LÁSZLÓ pedagógiai iró, helytörténész hetven-, február 14-én KOVÁCS MAGDA író hatvanöt, február 28-án ALABÁN FERENC irodalomkritikus, irodalomtörténész hatvan-, február 24-én pedig NAGY IVÁN néprajzkutató, népzenegyűjtő ötvenéves. Gratulálunk! Kegyelet Hatvanéves korában, január 15-én Királyhelmecen elhunyt BOGOLY JÁNOS, helytörténeti kutató és természetvédő. Királyhelmecről irt városismertetőjét a Madách Könyvkiadó adta ki 1992-ben, további könyvei többek közt a Betűkbe szedett régmúlt, a Templomaink, A Felső-Bodrogköz és az Ung-vidék kisenciklopédiája, a Kőbe zárt régmúlt, a Királyhelmec és környéke régi képekben, valamint a Felső-Bodrogköz és környéke természeti értékei képekben voltak. Hol, mi A Budapesten kéthavonként megjelenő Szépirodalmi Figyelő 2010. decemberi száma újraközli a tatabányai Új Forrás 2010. októberi számából BALÁZS F. ATTILA Isten elfelejtett kertje című versét, a negyedévenkénti budapesti Lyukasóra 2010. utolsó (4.) számából pedig ÉBERT TIBOR Pozsonyi utcák című írását. Az Élet és Irodalom december 23-i, 51-52. száma közölte Tőzsér Árpád két versét (Kék álom', Arpád-ház). December 25-én a Bartók Rádió Irodalmi Újság című műsorában Vlasies Sarolta foglalkozott GRENDEL LAJOS irodalomtörténetével (A modern magyar irodalom története), melynek egyes fejezeteit elmúlt évfolyamainkban nagy részben lapunk is közölte. A budapesti rádió tavalyi könyvheti megjelenése óta már többször is foglalkozott a kötettel (emlékezetes volt például Mészáros Sándor beszélgetése a műről Szegedy-Maszák Mihállyal és Szilágyi Zsófiával), de volt beszélgetés róla a Magyar Katolikus Rádióban, és a magyarországi (irodalmi) sajtó is a mai napig vissza-visszatérőcn foglalkozik vele (többek között Demény Péter a Népsza
