Irodalmi Szemle, 2011
2011/9 - OLVASÓ 2011/2012 -1. - Petres Csizmadia Gabriella: Módszertani javaslatok Móricz Zsigmond Rokonok című regényének értelmezéséhez
94 Petres Csizmadia Gabriella szövegeit, és a csoport megoldásaiból kiindulva közösen megbeszéljük a szabad függő beszéd fogalmát, eljárásait. A kurzívval kiemelt szövegrészek a szabad függő beszéd azon részeit jelölik, amelyeknél eldönthetetlen, a szereplő vagy a narrátor megszólalását tartalmazza-e. Az aláhúzott részekben egyértelműen a narrátor beszél (E/3-ü beszédmód, „mondta, érezte, gondolta” kifejezéseket használ). 1. „Különös, egy pillanat alatt csúnya és büdös lett neki az utca, ahol eddig nyugodtan tudott élni. Hiszen ha az amerikai kölcsönt megkapják, akkor meg is lesz. De bizonyára a város jár jól, mert kevésbe fog kerülni... Mosolygott. s a szájában jó ízeket érzett, a tisztesség és a becsület jóízét... Annyival mindenesetre kevesebbe fog kerülni, mint amennyit az ügyészek el szoktak lopni. Hanem akár lesz csatornázás, akár nem, ebből az utcából ki fog költözni. Ez nagyon szennyes és rendetlen út, nagyon szeretne egy kis saját házat.” 2. „Mikor a hajdú, aki őrt állott, kék ruhájában, piros zsinórokkal kihányt mentében, ahogy meglátta őt, azonnal feszes vigyáz állásba állott s tisztelgett. No lám, ez is új dolog. Tizenhat éve jár be a városházára, de ezt még nem kapta meg. Ez a tisztelgés csak a polgármesternek járt ki, meg a főispánnak, a város teljes jogú urainak. Kis dolgokból lehet következtetni - mondta magában." 3. „Mulatott rajta, hogy azon kapta magát, hogy egészen a polgármester hangján ismételgette a szavakat. Ez a pajtikám, ez is a polgármester kedves szava. Nincs ebben semmi, mondta aztán magát vigasztalva, mert hiszen arra sose leszek kapható, hogy igazságtalanságot és jogtalanságot tegyek, s belenézett a lapba, s vörös ceruzával mindjárt alá is húzta a következő nagysúlyú mondatot: „az igazság és a jog alapján állok s egyetlen célom a polgárság érdekeinek védelme.” Szerepjáték: Mindhárom csoport az előző feladat szövegrészeivel dolgozik. Feladat: Fogalmazzák át a szövegrészüket egy — szabadon választott — másik szereplő nézőpontjából, E/l-ű elbeszélésmódot alkalmazva. Vajon ugyanezek az információk, gondolatmegnyilvánulások hangzanának el az ö szájából is? A csoportok meghallgatják egymás idézetvariációját, és megpróbálják kitalálni, melyik szereplő perspektívájából történt az újramesélés. Mondd másképp!: Az alábbi szövegrész az élőbeszéd irodalmi ábrázolását mutatja be Kopjáss és Lajos bácsi szolgájának beszélgetésén keresztül. Közösen olvassuk el, és állapítsuk meg az élőbeszéd jegyeit (jelen idézet dőlt betűkkel kiemeli azokat). Ezután mindhárom csoport választ egyet-egyet az alábbi feladat közül: írjátok át a szövegrészt I. mai nyelvezetűre; 2. a standard irodalmi nyelv mentén; 3. szlengben. Az átírásokat párbeszéd formájában mutatják be a csoportok. — „No, barátom, maga jött a tekintetes úrtól? Az ember felállott: — Egén. — Hát hogy van a tekintetes úr?- Hát megvonni megvan.- Van-e magának valami tarisznyája?- Há nem igen.- Akkor hogy viszi el ezt a ruhát neki? — Há nem tóm.”
