Irodalmi Szemle, 2011
2011/9 - TÁRSADALOM, KULTÚRA - Alabán Ferenc: A hungarológia szintjei és perspektívái III. (tanulmány)
ALABÁN FERENC A hungarológia szintjei és perspektívái III. Az európai és az etnikai közösségek kulturális emlékezete (a jelképek és a valóság világa) A kulturális emlékezet általános szinten összefügg a kultúráknak azzal az önszabályozó mechanizmusával, amely azt hangsúlyozza, hogy időről időre, újra és újra meg kell erősítenie az identitását. A csoport (közösség) tagjai összetartozásának tudata is megerősítésre szorul bizonyos idő eltelte után, s ezt kiválasztott jelképek, szimbolikus cselekedetek, tárgyak vagy éppen gesztusok és nevelési formák propagálásának segítségével szilárdítják meg programszerűen az adott csoport (közösség) tagjaiban. így idéződnek fel a kulturális emlékezet részei, összetevői, akár a múltból, akár a jelenből vett példák nyomán, a kisebb-nagyobb összetartozó közösségek életében. Időszerűségénél fogva kiemelhetjük, hogy - a nemzetállamokhoz hasonló módon - jelenünkben az Európai Unió is használ hivatalos jelképeket, főleg azért, hogy erősítse az állampolgárok uniós és európai közeledését és a közös célokkal való azonosulását. Ennélfogva az európai zászlóban a tizenkét csillag által alkotott kör az európai népek közötti egységet, szolidaritást és összhangot jelképezi.1 Az európai himnusz dallama Beethoven IX. szimfóniájából származik, és himnuszként szöveg nélkül hangzik fel.2 Az Európai Unió elfogadott jelmondata - Egység a sokféleségben — számtalan nemzetközi tudományos konferencia és kutatói projekt témája volt eddig is. Már a tankönyvekből is tanulják a diákok, hogy az EU születésnapja május 9-én van,3 az euró lógót a görög Epszilon - ez a kultúra az európai civilizáció közös bölcsője - és az Európa szó első betűje nyomán alkották meg. Az már szintén megszokott tény, hogy 1999-től az €uró lett az egységes európai valuta. Bővíthetnénk még a példázatot további jelképek felvonultatásával és értelmezésével, de talán ennyi is elég ahhoz, hogy észrevegyük: az Európai Unió szimbólumai jelenünkben már az európai kulturális emlékezet hagyományteremtő részeivé váltak, melyek fokozatosan hangsúlyos szerepeket kapnak a már csatlakozott és a jövőben csatlakozó nemzetállamok mindennapi valóságában, kulturális, társadalmi és politikai életében. A jelképek hatásköre azonban nem egyirányú, nem csupán a nagyobb szervezet és alakulat hatása érződik a kisebb egység létében és működésében, mert fordítva is reális az állítás. A közelmúltban az Európai Unió soros magyar elnöksége példának okáért sajátos, de hatásértékében mindenképp felfigyeltető módon mutatta be Brüsszelben a magyarság jelképes történelmének összefoglalását és meghatározó mozzanatait. A hagyomány szerint az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó ország feladata, hogy feldíszítse a tagállamok kormányait képviselő Tanács -
