Irodalmi Szemle, 2011
2011/8 - SZEMLE - Szabó Réka: Színház a határon (színikritika)
90 SZEMLE talán csak szervezetekkel, egyetemekkel, pesti befogadószínházakkal való egyeztetésen múlik a dolog. Talán itt lehetne helye a fiatalokat megszólító előadásoknak, s ha kimegy a színház, talán legközelebb ennek hatására bejön a néző is. Tágabb perspektívában akár igazi alkotóműhely is létrejöhetne. Egy biztos, a Jókainak nehéz dolga van, de állja a sarat. És talán megért az idő a határozottabb lépésekre. A nézőkhöz hasonlóan a kommunikáció hiánya a kritikusokról is elmondható. Az előadásokról kevés kritika születik, azok nagy többsége sem épp alapos és átfogó. Pestről ritkán jön kritikus (pedig nem a világ végére kell menni), a hazaiakból meg nincs sok. Meg kellene szólítani őket. Lehet, hogy utópisztikusnak hat, de akár kritikusi fórumot, konferenciát (magyar? szlovák/magyar?), köré vendégelőadást lehetne szervezni, s nemcsak szakmai, hanem például oktatási céllal, nyitottan a halandó nézők felé is. Lehet, hogy ezek a felvetések távolinak vagy megvalósíthatatlannak tűnnek, de az is lehet, hogy pusztán szándék és hatékony szervezés, menedzselés kérdése. A bevállalósabb konzervatívabb, lclaszszikus—modem válogatású előadások mellett méltányos, hogy a színház pro- fdjává vált (színház a határon), hogy szlovák és magyar rendezőket, tervezőket is foglalkoztat. Fontos a két színházkultúra találkozása, a kultúrák közötti párbeszéd - ez A hentessegédben valósul meg legszebben -, akár téma, akár munka felől is nézzük. Ugyanez, sajnos, nem mondható el a színészekről. Az utóbbi években szerződtetett színészek - a budapesti Színművészeti Egyetem abszolvenseinek — művészi kvalitásai nem elég meggyőzőek. Tehát nem a lokálpatriotizmus szól belőlem, és nem az előbbi ténnyel van baj. Az elmúlt évtizedben sok tehetséges magyar színész végzett Pozsonyban - vajon hol vannak? A Jókai Színház tényleg színház a határon. Nemcsak geográfiai és kulturális értelemben, hanem a színilázi stílusok, több nézői réteg és korosztály szempontjából is. A pluralizmus jó dolog, bárha széteséssel fenyeget. És azt is tudjuk, hogy nem lehet mindenkinek és mindennek megfelelni. Nehéz helyzet, nem irigylendő. Fanyalgás pedig van, volt, és lesz is. „ , SZABÓ REK.A A Biblia Vizsolyban (részlet), 2009
