Irodalmi Szemle, 2011
2011/8 - VÁLTOZÁS, VÁLTOZATLANSÁG - Alabán Ferenc: A hungarológia szintjei és perspektívái II. (tanulmány)
ALABÁN FERENC A hungarológia szintjei és perspektívái II. Nyelvismeret és hungarológia A nyelv, a kultúra, az identitás és a kommunikáció kapcsolatát úgy is értelmezhetjük, mint egymást kölcsönösen meghatározó, egymást átható kategóriákat. Jelenünkben egyre gyakoribbak az olyan élethelyzetek, amelyekben az információcsere különböző anyanyelvű és különböző kultúrához tartozó emberek között megy végbe. A más és más elvárások és tapasztalati terek kontextusából érkező kommunikációs partnerek különböző értékrendeket, stílusokat, szereotípiákat, attitűdöket és persze előítéleteket hoznak magukkal, amelyek végső soron jelentősen befolyásolják a kapcsolatteremtés és információcsere hatékonyságát. Ebben a helyzetben a tanulságok felismerése, levonása és kamatoztatása fontos szempont a hungarológia alakulásának, művelésének jövőjét illetően. A hungarológia oktatása a gyakorlatban különböző nyelvi szinteken valósulhat meg, s értelmezése is ehhez a feltételhez igazítható, mivel — nézetek szerint - a magyar nyelv bizonyos szintű ismerete elengedhetetlen a hungarológia szakszerű és differenciált műveléséhez. Bizonyára bármelyik nemzettudomány megismerésére érvényes az a kutatásban alkalmazott metodológiai elv, melynek értelmében a tudományág - tartalmi konkretizálás nélkül is - általánosítható eljárásokat használ(hat) tárgyának feltárásánál. A metodológiai és módszertani megközelítések alkalmazása — az általánosíthatóság jegyében — meghatározza a kutatás körét, jellegét és összefüggéseit. Ez vonatkoztatható azokra az esetekre is, amikor el kell dönteni azt a kérdést, hogy kizárólag csak magyar nyelven folyhat-e a hungarológia oktatása. Minden fenntartás ellenére a magyar nemzettudomány oktatása és kutatása — elementáris szinten - részben idegen nyelven is történhet a megismerés különböző fokain és más-más fázisaiban. Ez elsősorban Magyarország határain túl, idegen nyelvi környezetben, legtöbbször lefordított anyag segítségével, speciális tanári felkészülés mellett valósulhat meg, ahol az érdeklődők még nem tudnak magyarul, s a nyelvoktatásban helyet kapnak olyan információk, amelyek a magyarság kultúráját, történelmét, szokásait és más meghatározó tulajdonságait érintik. A nyelvet oktató tanár így szinte akár az első nyelvórától taníthat „hungarológiát” is, alapozásként néhány információ felhasználásával. A magyarságról szóló általános ismeretek idegen nyelvű közlésének szintjén, vagy éppen később (egy magasabb fokon), például a reáliák értelmezésének eseteiben az oktatás módszerének kiemelkedő szerepe van, ezért szükséges konkrétan is utalnunk néhány fontos kivitelezésére és mozzanatára: ■ az ismeretterjesztés a nyelvtudás és a fordítás kiválasztásának szintjén al
