Irodalmi Szemle, 2011
2011/8 - VÁLTOZÁS, VÁLTOZATLANSÁG - Borsi-Kálmán Béla: A változás élménye - és a változatlanság bizonyossága (tanulmány Filep Tamás Gusztávról)
A változás élménye - és a változatlanság bizonyossága 63 majd (valamikor) a „hálás” utókor - az örökké remélt, s egyszer talán valóban eljövendő „jobb (szebb) korban” - itt és most azonban a kortárs tudományos közvélemény, megannyi osztályos társához hasonlóan, nemigen vesz tudomást róla, alig méltányolja... Nem ,jegyzik”, nincs divatban. Holott FTG a rendszerváltás/rendszerváltozás fedőnevű, szerfölött intelligensen megtervezett és levezényelt bűvészmutatvány kezdete óta úgyszólván teleírta a magyarországi és a szlovákiai szak- és kulturális sajtót: rövidebb-hosszabb, de mindig rendkívül színvonalas recenziók, forrásfeltáró- és értelmező közlemények, portrék- és portrévázlatok, valamint úttörő jelentőségű átfogó tanulmányok sokasága került ki tolla (keze) alól. Meg - egy-egy alkalommal Tóth Lászlóval és G. Kovács Lászlóval „közösben” — nem kevesebb, mint nyolc esszé- és tanulmánykötet.'1 Meg, legújabban, úgyszólván melléktermékként, csak úgy, „en passant”, egy kitűnő szakmonográfia a pozsonyi impériumváltásról.10 Mivelhogy itt tartozunk elmondani: FTG figyelme a múlt század nyolcvanas éveiben, mondhatni „megvilágosodásával” egyidejűleg, a felvidéki, szlovákiai magyarság művelődéstörténete felé fordul: méltányosságból! Mert bár kezdetben tájékozottabb erdélyi ügyekben, egy idő után rádöbben: ennek is - különösen az 1980— 1990- es évek fordulójától ismét fölerősödő transzszilván exodus után - divatja, hullámhegye és hullámvölgye vagyon kies honunkban. Magyarán, és finoman szólva: nem nélkülözi a konjunkturális elemeket. Márpedig, objektíve, nagyfokú igazságtalanság hierarchiát, alá- és fölérendeltségi viszonyt felállítani a reformkori és dualizmus kori nemzeti nagyjaink által elképzelt, egységesnek gondolt és remélt virtuális magyar nemzettest különféle regionális elemei, komponensei - erdélyiek, bánságiak, partiumiak egyfelől, délvidékiek és felföldiek meg kárpátaljaiak másfelől - között. Arról nem is beszélve, hogy emez - eleve csupán a képzeletünkben és vágyainkban létező (elképzelt") - ideáltipikus, kényszeres francia mintákat kővető, modern magyar nemzetfejlödés - s ez leginkább épp Filep Tamás Gusztáv alapvető tanulmányaiból tudható - legnyugatiasabb, legszervesebb, s leginkább urbánus ága, természetesen nem vonva kétségbe a „többiek” teljesítményét!, éppen a felföldi, felvidéki, felső-magyarországi - 1920 után szlovenszkói - magyar társadalom- és várostörténet talajában gyökerező, sajátos, abszolút „européer” szellemiség volt. S az is maradt, immár - most ismét az egyik legfontosabb Filep-tanulmány- kötetböl, A hagyomány felemelt tőre, szintúgy emblematikus című opusból idézek — töredéktársadalomként'2 is. Akkor hát, néhány kurta mondatban (hiszen egy monográfia is kevés lenne hozzá): miben is ragadható meg az FTG-jelenségl Miként jellemezhető az a máris zavarba ejtően impozáns tudományos/ismeretterjesztői/írói/szerkesztői, és — nem utolsósorban - emberi teljesítményi Vegyük sorjában: először is egy, közönséges halandók számára felfoghatatlanul nagy agykapacitással- ez alatt az értendő, hogy nincs, nem létezik olyan témá
