Irodalmi Szemle, 2011

2011/8 - TALÁLKOZÁSOK A SZÖVEGTENGERBEN - Mizser Attila: Lovasiskola (tanulmány Hajnóczy Péterről)

20

Mizser Attila

ban nem mehet végbe, hiszen a szöveg medialitását tekintve kétarcú, tükörszerke- zetü, amely leleplezi magát, ha magamat szemlélem benne.14 A játék így maga a szöveg, amely csak jelzi a véget, az én egységességének végét, ám a széthullás maga nem következhet be, hiszen az a szöveg széthullása, a dilemma azonban csak a szövegtérben értelmezhető. Ezért „amaz idő tehát, az utolsó óra, a pillanat, amikor mindennek vége, tulajdonképpen fikció - de meglehet, hogy általában idő sincs már, hiszen az idő »lényege«, a pillanat, nem létezik; nincs tehát idő, itt a vég, elmúlt már, de még mindig közeleg. Ami viszont még ennél is fontosabb, s voltaképpen ez az, ami igazán fontos, az nem az idő, hanem a várakozás. A keresztény ember létmódja a várakozás, az örökös készenléti állapot, felké/szülés egy pillanatra, ami soha nem jön el, bár mindig közeleg: »Vigyázz« - hangzik János tolmácsolásában Jézus figyelmeztetése -, mert »ha nem vigyázol, úgy érkezem, mint a tolvaj, és nem tudod, melyik órában [poián hórán] leplek meg« (3:l-3).”15

JEGYZETEK

1 Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1987.

2 Derrida, Jacques: Grammatológia. Fordította: Molnár Miklós. Életünk - Magyar Műhely, Szombathely 1991, 29.

3 Foucault, Michel: A szavak és a dolgok. Fordította: Romhányi Török Gábor. Osiris, Budapest, 2000, 59-60.

4 Uo., 48.

5 Derrida, Jacques: Grammatológia i. m., 40.

6 Foucault, Michel: A végtelenbe tartó nyelv. Fordította: Romhányi Török Gábor. In Foucault, Michel: A fantasztikus könyvtár. Pallas Stúdió - Attraktor Kft., Budapest, 1998, 13-14.

7 Vö. Gadamer, Hans-Georg: Szó és kép. In uő: A szép aktualitása. Szerkesztette: Bacsó Béla. T-Twins, Budapest, 1994, 232.

8 Richard de Bary-t idézi Coleman, Joyce: Túl Ongon: a szóbeliség-írásbeliség módosított elméletének alapjai. Fordította: Lehmann Miklós. In Neumer Katalin (szerk.): Kép, beszéd, írás. Gondolat, Budapest, 2003, 138.

9 Vö. Kulcsár-Szabó Zoltán: A közvetlenség visszatérése? Materialitás és medialitás az irodalmi kommunikációban. In uő: Hermeneutikai szakadékok. Csokonai, Debrecen, 2005, 107.

10 Luhmann, Niklas: „Az identitás — mi az, avagy miképpen működik?" Fordította: Kiss Lajos András. In uő: Látom azt, amit te nem látsz. Osiris, Budapest, 1999, 45—46.

11 A fogalmat Id. Derrida, Jacques: „A struktúra, a jel és a játék az embertudományok

diskurzusában. ” Fordította: Gyimesi Tímea. In Bókay Antal - Vilcsek Béla - Szamosi Gertrúd - Sári László (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Osiris, Budapest, 2002.

12 Vö. Bíró Yvette: A montázs. In uő: A hetedik művészet. Osiris, Budapest, 2003, 95-96.

13 Vö. Lyotard, Jean-Francois: A posztmodern állapot. In Habermas, Jürgen - Lyotard, Jean- Francois - Rorty, Richard: A posztmodern állapot. Századvég, Budapest, 1993.

14 L. „A keresztények valamilyen értelemben az idők végezetét élik”, vagy ahogyan Bultmann fogalmaz, a „vég folyamatosságában” élnek. „Ezt megérteni interpretációs feladatnak sem csekély, még nehezebb azonban a jövő nélküli perspektívát életgyakorlattá formálni.” Demeter M. Attila: Apokalipszis. Kellék, 2000. 15-16. sz., 179.

15 Vö.: „A médiumban mint tükörben szemlélem magam, mivel tudom, hogy a médium így leleplezi önmagát, és miközben leleplezi, meg is újítja önmagát és megújít engem.” Веке László: Médium/elmélet. Balassi — BAE Tartóshullám - Intermedia, Budapest, 1997, 87-88.