Irodalmi Szemle, 2011

2011/7 - IDENTITÁS, HUNGAROLÓGIA - Alabán Ferenc: A hungarológia szintjei és perspektívái I. (tanulmány)

70 Alabán Ferenc összegzi, másrészt igyekszik figyelembe venni a kisebbségi magyarságot érintő leg­frissebb kutatásokat, és egyben támpontokat igyekszik adni a magyarországi ma­gyarság- és identitáspolitika fejlesztéséhez. A tanulmánykötet tartalmaz egy CD- mellékletet is, amelyen megtalálhatók a magyar államfő határon túli magyarsággal kapcsolatos beszédei és interjúi, valamint azok az információk, amelyek a szom­szédos országokban, a kisebbségi magyar közösségek körében tett látogatásait do­kumentálják. Akár a státustörvényről, a kettős állampolgárságról legyen is szó, akár a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán elmondott beszédét vagy éppen a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen - ahol nyilvános beszélgetés keretében pár­beszédet folytatott a szlovák köztársasági elnökkel és az egyetemistákkal - han­goztatott véleményét értelmezzük, annak a következetes álláspontnak a hangsúlya érezhető ki, melyet a tanulmánykötet előszavában Sólyom László összegezett: „Szükség van a tárgyilagos szembenézésre az összmagyarság helyzetével és jövő­jével... a határon túli magyarok kérdésében tudás nélkül a puszta érzelmi hozzáál­lás könnyen tévútra vezet. Nem elég a kisebbségi jogokért harcolni, hanem ismerni kell a szomszéd államokban élő magyarságot, és empátiával kell fordulni a szom­széd népek felé is.”12 A legmagasabb szintű magyar állami képviselet ezzel a kité­tellel továbblépett a megkezdett folyamat kiszélesítésében, a határon túli kisebbsé­gi magyarság felé fordított figyelmet ugyanis kiegészítette a szomszédos országok nemzeti kultúrájának megismerési szándékával. Ez az ideológiai alapvetésnek is számító gesztus lehetőséget ad a hungarológia „térfelének” és bázisának a kibőví­tésére, azzal a meggondolással, hogy a metafizikus elképzelések nem jelenthetnek megoldásokat, a szellemi teljesítmények pedig a kulturális környezettől és a térbe­li távolságoktól függetlenül összecsenghetnek és elősegíthetik, elmélyíthetik az ön- megismerést a hasonló - vagy azonos - történelemmel és sorssal rendelkező szom­szédos népekkel való összehasonlítás során. Újabb feladatok, lehetőségek kirajzolódása figyelhető meg a közép-európai régió értelmezésének időszerű meghatározásában is: — mivel a megfelelő, elsősorban hungarológiai információs és intézményi bá­zisok (kutatóintézetek, tanszékek) funkcióinak és programjainak újbóli átgondolá­sáról, felújításáról, illetve kibővítéséről van szó, melyeknek szerepük van a térség szellemi arculatának formálásában; — a Magyarországgal szomszédos országok többségi nemzeteinek értelmiségé­vel való kétoldali kapcsolatok megerősítése is fontos feladatnak számít (a hungaroló­giával elsősorban ennek a társadalmi rétegnek a tagjai foglalkozhatnak érdemlegesen, akik - jogosan - erkölcsi és anyagi megbecsülést is várnak, illetve igényelnek); — a nemzeti önazonosság, illetve azonosságtudat általában térhez kötődik, amely a helyi kultúrához kapcsolódik és a „kulturális örökséget” jelenti. Ehhez te­hetjük hozzá azt az elfogadott vélekedést, mely szerint napjaink kultúrája a globa­lizáció kultúrája is, tehát ún. „keverék-kultúra”. E fogalom az értelmezések során természetszerűen differenciálódik és átértékelődik, az Európi Unió pedig egyfajta

Next

/
Oldalképek
Tartalom