Irodalmi Szemle, 2011
2011/7 - IDENTITÁS, HUNGAROLÓGIA - Alabán Ferenc: A hungarológia szintjei és perspektívái I. (tanulmány)
A hungarológia szintjei és perspektívái I. 67 Az intézményesített formák kibővítése fokozatosan elősegítette a hungarológia távlatainak és horizontjának kibontakozását, a megjelenő fórumok pedig hozzájárultak a fontos részletkérdések áttekintő elemzéséhez. így például azok a folyóiratok, amelyeket az 1977-ben alapított Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság indított el a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben (Hungarológiai Értesítő, Hungarian Studies), távlatilag lettek hivatva közvetíteni a hungarológia keretében elért eredményeket. A bulletin jellegű Hungarológiai Értesítő (1979-), a Társaság magyarságtudományi tájékoztató folyóirata elsősorban a multidiszciplináris hungarológiai kutatások nemzetközi információcseréjét segítette és segíti elő. Az angol, német, francia nyelvű írásokat közlő Hungarian Studies (1985—) célja pedig jelenünkben is, hogy a „hungarológia régóta hiányolt területeit is felölelve független, nemzetközi fórumot biztosítson a bölcsészettudományok és társadalomtudományok (irodalomtörténet, filológia, néprajz, folklór, zenetudomány, művészettörténet, filozófia, történelem, szociológia) területén, a magyar múlt és jelen bármely vonatkozásában írott magas színvonalú tanulmányoknak.”4 A periodikum emlékezetes első számának5 szerzői és témái már garanciát jelentettek a szakmai színvonal biztosításához. Szabó T. Attila, Pomogáts Béla, Béládi Miklós, Bisztray György, Fried István, Voigt Vilmos és további szakemberek tanulmányai, kiadványokról írt recenziói biztosították a komplex hungarológiai szemlélet érvényesítését, a határon túli kisebbségi magyarság fontos kiadványainak (Romániai magyar irodalmi lexikon Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona; A csehszlovákiai hungarológia bibliográfiája...) prezentálását. Az új szempontokat, célokat és formát jelentő folyóirat - mostani főszerkesztője: Szegedy-Maszák Mihály - színvonalas és szintetizáló képet nyújtott és nyújt a külföldi érdeklődők számára a magyarságtudomány legfrissebb eredményeiről, ezenkívül minden kötete (száma) tartalmaz még rövi- debb közleményeket, könyvkritikákat és sok más hasznos információt. Szükséges - a legjelentősebb intézmények között - megemlítenünk A Magyar Nyelv és Irodalom Nemzetközi Társasága / Anyanyelvi Konferencia (elnöke: Pomogáts Béla) fórumát, a Nyelvünk és Kultúránk (jelenlegi főszerkesztője: Cser- venka Judit) című folyóiratot, mely szintén fontos és küldetéses szerepet tölt be a hungarológia fejlesztésében és gyakorlati művelésében. A Társaság alapvető célkitűzése értelmében az „öt világrész magyarságának” kíván „segítséget nyújtani anyanyelve ápolásában, kultúrája megtartásában, fejlesztésében és magyarságtudata megőrzésében”. Feladatai közé tartozik a kulturális és pedagógiai munkán kivül „a magyar anyanyelv és kultúra megtartását, művelését mint alapvető egyéni és kollektív emberi jogot védő tevékenység” is.6 Az Anyanyelvi Konferencia az európai integrációs folyamatot is segíti, amely az egyes nemzetek önazonosságának megtartását, erősítését a kontinens nélkülözhetetlen feltételének tekinti, vállalásaiban és kinyilatkoztatásaiban pedig a legidőszerűbb feladatokat fogalmazza meg. Legutóbbi konferenciájának zárónyilatkozatában ez olvasható: „Az anyanyelv és a kultúra nemzetépítő szerepének biztosítására uniós keretben hozzájárulhatnánk a
