Irodalmi Szemle, 2011
2011/6 - IRODALMI SZEMLE - Jankovics Marcell: Történelmi séta Szepesszombatban (tanulmány)
40 Janko vies Marcell A cseh huszitizmus nemcsak a magyarországi szlávok körében hatott. A huszitizmus hozadéka a Huszita Biblia, az első csaknem teljes magyar bibliafordítás, mely 1420-1430 körül keletkezett. A fordítást, mely csak másolatokban maradt fönn, Pécsi Tamás és Újlaki Bálint huszita papoknak tulajdonítják. Bizonyára nem véletlen, hogy a lutheri reformáció a husziták látogatta területen szélvészként terjedt el, s talán az sem, hogy Károli Gáspár magyar nyelvű Bibiiáját is éppen Göncben nyomták ki először. Szepesszombat ezt a viharos időszakot sikeresen vészelte át. A huszita újhi- tűeket nem sokan látták szívesen Felső-Magyarországon. Más a helyzet az alig száz évvel később, nem kardélen és lándzsahegyen, hanem prédikátorok nyelvén érkező lutheri tanokkal. A lutheri reformáció a felső-magyarországi és erdélyi szász közösségekben hódított igazán. Erről a korról és a városka további történetéről csak röviden írnék, mert ezek az évszázadok már kívül esnek könyvünk tárgyának időkeretein. Egy számítás szerint a XVI. század végén a felső-magyarországi lakosság 90 százaléka lutheránus (szászok, szlovákok), illetve kálvinista lett (magyarok). Egy, Sigray János, szepesi prépost (j* 1718) idejében végzett fölmérés szerint Szepesszombat 828 lakosából 754 volt evangélikus, 74 katolikus. 1730-ban a 753 lakosból 640 evangélikus volt, 110 katolikus, 3 görög katolikus. A lassú rekatolizáció jele, hogy 1818-ban, amikor a városka 141 házból állt, 922 lakosából már „csak” 627 volt lutheránus (szász), 295 katolikus vallású (szlovák és magyar). A szászok német ajkú papjai sokszor úgy tértek át az új hitre, hogy a hívek nem is tudták: ők már nem katolikusok. A mondás szellemében: „Cuius regio, eius religio, akié a terület, azé a vallás.” A vezetők vallását a nép szolgamód követte. A bizonytalanságot fokozták a rendi felkelések, a városokban hol a császárhű katolikus seregek, hol a protestáns erdélyi fejedelmek voltak az urak. Emiatt a lakosság sűrűn kényszerült felekezetet váltani. Ez így volt minden szepességi városban. Mind az ő, mind a mi szerencsénkre a valláscsere a szászok közt nem rombolt. Az evangélikusok ugyan nem tisztelték a szenteket, de nem voltak képrombolók, a templomok berendezéseit és a beszentelt oltárokat nem rontották le. Ahol nagyon bántotta a szemüket, és mód volt rá, egyszerűen csak behajtották a gótikus oltárok tábláit. Csukott állapotban többnyire Krisztus és Mária életének történetét láthatták, ami nem számított bálványimádásnak a szemükben. A szepesszombati katolikus Szent György-templom a Thököly-felkelés (1682-1687) és a Rákóczi-szabadság- harc alatt (1703-1710), valamint a köztes időben s azután szintén többször váltott vallást, de a mai látogató nyomát sem találja benne a reformációnak. A zálogba adott városok ezen túlmenően is szerencsések voltak, mivel a lengyel korona védelme alatt nem kellett elviselniük a harcoló felek beszállásolását, rekvirálásait. Azok a városok viszont, amelyek annak idején nem kerültek zálogba, elveszítették előjogaikat, elszegényedtek, és semmiben sem különböztek a környező jobbágyfal
