Irodalmi Szemle, 2011
2011/5 - GYERMEK, IRODALOM - N. Tóth Anikó: Mesketék - Békameskete; Tócsázás; Anyarobot; Amióta eszemet tudom
Mcsketék 39 med, és arra buzdít, hogy a tócsákat ugorjam át, a pocsolyákat kerüljem ki. Jó mérges, ha pont fordítva csinálom, és arra törekszem, hogy legalább a sarkam a pocsolya szélébe beletoccsancsam. Egyetlenegyszer anya mégis megengedte, hogy belegyalogoljak az összes utunkba eső pocsolyába, tócsába, hogy kipróbáljuk, beázik-e a vadiúj csizmám. Mire hazaértünk, bokáig érő tócsa volt a csizmámban. Na, azóta valamivel óvatosabban tocsogok a pocsolyákban. Bár időnként elfeledkezem magamról. Anyarobot Ha anyának három vagy több karja volna, akkor lenne jó világ! Például vacsorát főzne, és közben kártyázna velem. Vagy vasalna, és bábszínházát játszana egyszerre. Takarítana, és puzzle-t rakna velem - bár ez nem annyira jó ötlet, mert a porszívóval folyton felszippantaná a puzzle-darabkákat. Hajtogatná a ruhákat, és gyöngyöt fűzne. íméleket ima, és királylánykoronát készítene. Csomagolná a tízóraimat, és megkötné a cipőfűzőmet. Egy időben fonná a két fonatomat. Mennyi időt meg lehetne spórolni! Kár, hogy anyának csak két karja van. így mindig vámom kell, mikor végzi el a temérdek dolgát, hogy végre megölelhessen. Amióta eszemet tudom Vannak napok, amikor sehogy se akar vágni az eszem. Szívesebben lustálkodik, szunyókál vagy lebzsel, semhogy esetleg kapcsolna vagy pörögne. Sőt néha inkább elmegy, nehogy valamit forgathassak benne. Sokszor bárhogy noszogatom, biztat- gatom, buzdítgatom, kecsegtetem, nem áll kötélnek. Hát ez elég kínos dolog. Különösen akkor ciki, ha éppen dolgozatot írunk, és eszem ágában sincs a megoldás. Olyankor kénytelen vagyok a szomszédoméra sandítani. A tancsi persze rögtön görbe szemmel néz rám, és arra figyelmeztet, inkább mozgósítsam a tudásomat, hátha eszembe ötlik a megfejtés. Azt hiszi ugyanis, hogy egyszerűen csak lassú az észjárásom. Nem éri fel ésszel, hogy vannak napok, amikor egyáltalán nem hajlandó vágni az eszem.
