Irodalmi Szemle, 2011
2011/5 - GYERMEK, IRODALOM - Petres Csizmadia Gabriella: Emancipált menyasszonyok és felvágott nyelvű fruskák (tanulmány)
34 Petres Csizmadia Gabriella ben az elutasítás motívuma és a megalázott férfi bosszúja is: a folyton különlegesre vágyó Heddát Minyon kapitány nyilvánosan megleckézteti (pofon dobja egy csokitortával), és - elképzelve a veszekedéstől terhes jövőt - nem veszi feleségül. Fontos megjegyeznünk, hogy Minyon kapitány és Csokiarcú Hedda történetét a kapitány interpretálásával, a sértett szerelmes nézőpontjából ismerjük csupán. A műben megjelenő női mesealakok legizgalmasabb csoportját a szerelmes boszorkányok képezik, akik sorsát metamorfózisaik határozzák meg. A népmese tudattalan szimbólumai értelmében a szépség összeforr a jósággal, a csúnyaság pedig egyben gonoszságot is takar: Vén Nyanya Csúfság éppen e konvenció megszegésének esik áldozatául. Hiába javult meg, csúnyasága elriasztja tőle az embereket (így Hektor Viktort, a szerelmét is), egy anyuka például megfenyegeti kislányát, hogy ha nem fogad szót, olyan csúnya lesz, mint Nyanya.17 A jó boszorkánynak tehát szüksége lenne külseje átalakulására is ahhoz, hogy meg tudja hódítani szerelmét. Egy tanfolyam elvégzése után ez meg is történik, ám Hektor Viktor továbbra is közönyös marad iránta - ami szintén ellentmond a népmeséi sztereotípiának. Csak a történet végén derül ki, hogy Nyanya tévedésből rossz embert imádott, vagyis - a mátka-toposztól eltérően18 - nem ismerte fel Hektor Viktorban az álhőst. Ezen a ponton Nyanya nagyon is hús-vér nőként viselkedik, hiszen hiányzik belőle az igaz szerelmet felismerő biztos tudás természetfeletti képessége. Nyanya bonyolult karaktere végül mégis azonosul a tipikus mátka-toposszal, amikor alakot váltva Csipkerózsika- identitásúvá válik, majd hosszéi álom után végre felismeri a neki szánt férfit („Az nem igazi szerelem volt.. Én titokban mindig téged szerettelek”19). Bibircsókos Rozália még Nyanyánál is összetettebb személyiség, ő nem egy átváltozáson megy át, hanem hol Barbaraként, egy gyönyörű szőke csábítóként szerepel, aki minden férfit levesz a lábáról, hol pedig a csúnyaság elvesztésén aggódó boszorkányként mutatkozik. A történet végén a kétféle identitásából egy harmadik jön létre: megtartja rút külsejét, ám egy jóságbogyónak köszönhetően mindenkinek lelki tanácsokat ad. Számunkra a csúnya Rózái szerelmi szála érdekes: ő válik dominánssá a kapcsolatában, folyton Gerozán minyonját simogatja és csókolgatja (enyhe erotikus felhanggal), a házimunka végzését párjára hárítja, „hiszen egy boszorkányt sem lehet olyan cselekedetre kényszeríteni, amiről fogalma sincsen, hogyan kell véghezvinni”.20 Rózái tehát lényegesen erősebb maszkulin identitással bír, mint az összeesküvést szövögető Kukta Gerozán. Legszívesebben kisajátítaná magának a férfit, vagy ugyanúgy tárgyiasítaná, mint Szipót Kotyvalék, aki inkább békává változtatta szerelmét, csakhogy mindig vele lehessen és uralkodhasson rajta. A történet nőalakjai közül már csak Kelemen Aranka maradt hátra, aki a mátka-toposz karikatúrájaként képviselteti magát a műben. Aranka leginkább Parti Nagy Lajos Sárbogárdi Jolánjának világát idézi: folyton romantikus álmodozások közepette találjuk, minden férfiban jövendőbeli udvarlóját látja („Szent ég! Már hárman szerelmesek belé!.. És egy szörnyű napon hármas párbajt fognak vívni érte!”21), azonban leginkább a hős megmentő figurájához, az erős tűzoltóparancsnokhoz húz
