Irodalmi Szemle, 2011
2011/4 - SZEMLE - Lacza Tihamér: A fehér fény misztériuma (Nagy József A színek harmadik világa című könyvéről)
86 SZEMLE vább képezte magát, és nemcsak új technikákat sajátított el, hanem régi elméleti könyveket is fellapozott. Valamikor az 1960-as évek második felében kezdte tanulmányozni Goethe színelméletét. A három kötetet lánya segítségével olvasgatta, és fordításokat készített belőlük. Ezeket a szövegeket aztán beépítette abba a folyamatosan bővülő kéziratba, amely a saját „színelméletének” a foglalata lett. A kézzel írt szöveget később legépelte, és a lapokat egyfajta könyvként őrizgette. Az illusztrációkat is - szorgos, olykor nagy türelmet igénylő munkával - maga állította össze. Színes papír- és kartonlapokból, rongyokból, bőrből és más vágható anyagokból különböző alakzatokat vágott ki, és ezeket elmélete magyarázata céljából egymáshoz illesztgette-ragasztgatta. Nagyon kedvelte a csillogó felületeket, ezekkel sokféle effektust lehetett létrehozni. Ez a szenvedélye családtagjaira is átragadt, rajzfilmanimátor lánya és unokája is szenvedélyes „anyaggyűjtő”. A színek harmadik világa - akkor még cím nélküli - kézirata 1967 és 1973 között készült, majd évtizedeken át az egyik fiókban hevert - más, időközben keletkezett kéziratokkal együtt. Mert Nagy József az alkotó munka során, mintegy pihenésképp, gyakran lejegyzett érdekes történeteket, megállapításokat, és ezek idővel összefüggő szöveggé álltak össze. Meg-írta és megrajzolta a magyar nemzet történetét is a maga szemszögéből, ezt a képzőművészeti alkotásként is különleges kéziratot aztán valakinek odaajándékozta, abban a hiszemben, hogy jó kezekbe kerül. Én még láttam ezt a munkát, és amikor megtudtam, hogy mi történt vele, ugyancsak elszomorodtam, mert több mint bizonyos, hogy örökre nyoma veszett. A nyolcvanöt éves művész - bár egészsége az utóbbi években megrendült - ma sem pihen. Műtermében egyre szaporodnak a vázlatok és a gobelintervek. A faliszőnyeg az a technika, amellyel pályája utolsó periódusában került meghitt viszonyba, s talán ebben tudta legkövetkezetesebben alkalmazni azokat a felismeréseket, amelyeket ebben a kötetben megfogalmazott. Nagy József számára a színek persze nem egyszerűen formai lehetőséget kínálnak, segítségükkel érzelmeket és gyakran elvont gondolatokat fogalmaz meg. Színes alkotásainak témáit részben a magyar múltból, szépirodalmi művekből, a csallóközi parasztvilágból meríti, ugyanakkor az emberiség jövője miatti aggódás is megjelenik műveiben. A Median Kiadó nagy feladatra vállalkozott, amikor elhatározta Nagy József könyvének a megjelentetését, hiszen nemcsak a megsárgult és szakadozott papírlapokon található szöveget, hanem a rengeteg illusztrációt is a lehető legtökéletesebben kellett digitalizálnia, hogy legalább megközelítően visszaadja a kézirat sajátos hangulatát. {Median, Pozsony, 2010) LACZA TIHAMÉR
