Irodalmi Szemle, 2011
2011/4 - ARC - Pécsi Györgyi: A megélt teljesség költészete - Csoóri Sándor legszebb versei (esszé)
PÉCSI GYÖRGYI A megélt teljesség költészete Csoóri Sándor legszebb versei Kisiskolásként, a hatvanas évek közepe táján, a költő Anyám fekete rózsa című versét ünnepi alkalmakkor magam is szavaltam egy nyugat-magyarországi kis faluban, alig túl a téesz-szervezésen, megrendült, megtört parasztembereknek, meg heves- kedő helyi pufajkásoknak. Mit sem sejtve, hogy a költőnek indulásakor volt egy jóhiszemű agitpropos korszaka is az ötvenes évek első felében, amiből súlyos lelki válság árán tudott csak kikecmeregni, és mit sem sejtve, hogy az ötvenhatos eltiport forradalom savként belemart az ő személyes emlékezetébe is, és akkor már jócskán feszíti az alku nélküli kimondás belső kényszere. Akkor még hallgatni látszott a fájó sebekről a vers, ahogyan nyilvánosan a falumbeli emberek is komoran hallgattak a szovjet hadsereg átvonulásáról, fogságról, ötvenhatról meg ezekről - noha a maguk bizalmas köreiben következetesen cenzúrázatlanul beszéltek, előttünk, gyerekek előtt is. És mit sem sejtve, hogy jó évtized múlva az Anyámnak fáj a feje-szerű petőfis, népies dalok költője, különösen esszéivel — a Szántottam gyöpöt, a Tenger és diólevél, A félig bevallott élet, A pályakép zavarai, az Egy nomád értelmiségi cí- műekkel, s aztán 1983-ban az országhatáron túl is botrányt kiváltó, Duray Miklós Kutyaszorító című könyvéhez írt előszavával - számomra is világosító erejű lesz. És nem sejtve, hogy Antonioni, Pasolini, Wajda, Tarkovszkij, Jancsó és Iíuszárik mellett az ő közreműködésével készült fdmek, a Tízezer nap, a Hószakadás, a Nincs idő lesz film- és életlátásom mérőköve, hogy a II. magyar hadsereg pusztulására emlékező Krónika című, Sára Sándorral készített dokumentumfilm-sorozata pedig, ha megkésetten is, de sok százezreknek első erkölcsi jóvátétele. A hetvenes-nyolcvanas évek Csoóri Sándor életművének világideje - bizonyos, hogy a befogadás szempontjából is. Majd a rendszerváltozás egyik kulcsalakja, s aztán a „rebellis” költő legendás-mitikus képe, amelyik a hetvenes-nyolcvanas években megépült, elhalványulni látszott. Kimondhatatlanul sajnálom például, hogy a berdicsevi temetőnél, a Donnál elesettek emlékére elmondott beszéde, az Elesett katonák oszlopa a Donnál (1997) mostanság mintha elsikkadna. Csoóri Sándor költészetéhez közeledni könnyű is, meg nem is. Legtöbbször a köz ügyeiben zaklatott nyugtalansággal megszólaló, „rebellis” költőszerep kultiAz AB-ART Kiadónál a közeljövőben megjelenő kötet utószava. — A szerk. Arc
