Irodalmi Szemle, 2011
2011/4 - KISEBBSÉG, IRODALOM, TÖRTÉNET - Duba Gyula: A Fórum (kora) ideje, avagy Egykor a Hétben - II. (esszé)
52 Duba Gyula József versei - csupán kritikájának példatárát adták, s amolyan pofozóbábu szerepét töltötték be. írásának valódi értékei ellenpéldaként felvázolt esztétikájának hiteles gondolatiságában rejlenek. Meg abban a megállapításban, hogy bár irodalmunk már van, ám nincs irodalomtudatunk. S ennek kimunkálásához a dogmatiz- mussal szemben a valóságra alapozott írói szemléletet állítja. Az állandóan változó tudat mozgását kéri számon, Rózewiczet idézve: „A költészet harc a levegőért!” Tőzsérben akkorra már letisztultak széles körű lírai érdeklődésének tapasztalatai. Arra figyelmeztet, hogy a szlovák költők - Ján Stacho, Ľubomír Feldek - már a metaforát vallják módszerüknek, a csehek pedig - Jiŕí Šotola, Josef Hanzlik - ettől is tovább lépve bizonyos differenciált „tárgyi költészetet” művelnek. Szerinte a lírában a sematizmus objektivizmusát a fiatalok befelé fordulása váltja fel. És az izgatja őt, hogy mennyire nem tanulnak költőink ebből, mennyire nem látnak tovább az orruknál, és nem igyekeznek költészetüket legalább ezen keresztül az európai költészet áramába bekapcsolni és „megtanulni” az európai poézis nyelvét. így ír: „Művészetek és irodalmak találkozópontjában olyan többletre volnának képesek bizonyos problémák tisztázása és értése mellett, amely más irodalmakban szinte elképzelhetetlen. S itt nem csak a közvetítő híd-szerepre gondolok, hanem egy olyan tudat kialakítására, amely már messzi távlatokat, gondolatintegrációkat hirdet.” Korszakos igénye talán máig nem teljesült... A vitában, úgy érzem, felszínre került és összeállt, részleteiben megfogalmazódott irodalmunk - Tőzsér által hiányolt - tudatszintje, identitásának azóta is érvényes megsejtése. Az írók sokat tettek annak érdekében, hogy a kor lehetőségei szintjén tisztázzák az irodalmunk létével kapcsolatos kérdéseket és önmagukra döbbenjenek. Megjelenésük sorrendjében álljon itt a hozzászólók névsora: Bábi Tibor, Csanda Sándor, Duba Gyula, Veres János, Monoszlóy Dezső, Petrik József, Szőke József, Farkas Jenő, Tolvaj Bertalan, Turczel Lajos, Mács József, Nagy Olivér, Török Elemér, Kovács Miklós, Dénes György, Fonod Zoltán, Egri Viktor, Tóth Tibor. A vitát Fábry nagy tanulmányának, az A n tisem a t izm шпак az első fele zárja le a Fórumban. A második rész közlését a Hét nem vállalta, és az az Irodalmi Szemlében jelent meg. Fábry eme tanulmányával irodalmunk alighanem az európai szellemiség és humánum közelébe jut. A vitának és a Fórum - s a Hét - akkori anyagainak irodalomtörténeti vizsgálata jelentősen hozzájámlhatna a szlovákiai magyar nemzettudat alakulásának megközelítéséhez. Szemléletes és érzékletes példája lehetne ez annak, ahogy egy megalázott népcsoport dacosan felszegi fejét, és talpra áll! Nem kell már idegen gondolatokat keresnie és átvennie - megtalálta már a magáéit. Közben Major Ágoston lett a Hét főszerkesztője, ám a Fómmot változatlanul Ozsvald Árpád szerkeszti. S a lapban „tombol” az önismeretre való törekvés és a valóságfeltárás lendülete, képes elemző riportok és helyzetképek jelennek meg a kisebbségi magyar életről, kultúráról, életérzésről. A képes riport olyan műfaj lesz, amely a tudósításon túl sajátos lét- filozófiai szemléletet is tükröz. Az elvi cikkek, jegyzetek és karcolatok gondolati-
