Irodalmi Szemle, 2011
2011/4 - KISEBBSÉG, IRODALOM, TÖRTÉNET - Gál Éva: Kisebbségi ideológiák és magatartásmodellek a határon túli magyar közösségekben II. (tanulmány)
Kisebbségi ideológiák és magatartásmodellek... 45 szében talán nyugtalanabbul modem, mint a pesti. A kölcsönös meg nem értés olyan fájdalmas helyzete támad ebből, hogy a magyar költő szokott méltányolat- lansága ehhez képest idillinek mondható.”3'’ Ahhoz, hogy végül is nem jött létre az olyannyira vágyott egység, az irók és az olvasók közötti ily mértékű nézeteltérés további magyarázatként szolgálhat. Fontos tényezője, inspirációja volt a felvidéki magyar irodalomnak az első bécsi döntést követő történelmi változás. A trianoni határok revidiálása új erőt, reményt adott a szlovenszkói szellemi elitnek. Az írók nyíltabban, bátrabban mertek szólni kisebbségi léthelyzetük buktatóiról, megpróbáltatásairól. „1938 tavaszán a felvidéki magyar szellemi élet megpezsdül. A közeli megoldást sejtető történelmi világhelyzet kétségtelen kihatással van az írók magatartására, a szellemi megmozdulások hangjára és átütő erejére.”37 A regények különböző magatartásformákat mutatnak. Ha valamiféle elmélet kiolvasható belőlük: az az élni akarás. „Ha a nemzeti kisebbségek minden tettének és minden gondolatának a kisebbségi élet fenntartására kell legelsősorban irányulnia, úgy ebben a »minden«-ben természetszerűleg benne van a kisebbségi irodalom is. - Nem csak »is«, de legelsősorban. Mert az irodalom a kultúrértékek látható megnyilatkozása, melyen keresztül a szellemi valóságok érzékelhetőkké válnak. Még ennél is több az irodalom, magának az életnek, az élet szellemi tényeinek ema- nációja.”2* Az élni akarásnak ad hangot az erdélyi Kós Károly is mindjárt Trianon után. „Fölébredtünk. Látni akarunk tisztán. Szembe akarunk nézni az Élettel, tisztában akarunk lenni helyzetünkkel. Ösmemi akarjuk magunkat.”29 Szenteleky Kornél pedig magáévá teszi Berde Mária felhívását. „Az erdélyi igazság a mi igazságunk is. Berde Mária felhívása és iránymutatása miránk nézve is érvényes, nekünk is szól. Nekünk vallani és vállalni kell sorsunkat, problémáinkat és úgy kell hirdetnünk igazunk, mint ahogy a múlt írástudói tették.”30 Fábry Zoltán vox humanája sem állít mást, mint vallani és vállalni az „emberséges hangot”. Különbözőségük ellenére ezen a ponton a kisebbségi-nemzetiségi ideológiák ugyanoda jutnak el. Tehát a kisebbségi-nemzetiségi irodalmak alapja egy: az egyes tájegységek sajátosságait megőrizve, az anyanemzettől külön élve is megtartani a magyar kultúrát, irodalmat, művészetet. „Én már tudom, mi az, költőnek lenni. Ismerem Rimbaudt, Withmant, Bau- delairet... Tudom, hogy szlovenszkói költő éppúgy nincs, mint ahogy homonnai költő sincs. Ilyesmi nem lehet helyhez kötve.”31 Figyelemre méltó megállapítás. A korabeli elméletírókat szintén élénken foglalkoztatta ez a kérdés, mitől válik egy kisebbségi-nemzetiségi irodalom egyénivé. Többek között Krammer Jenő is kereste erre a nehéz kérdésre a választ: „Ameny- nyiben tehát szlovenszkói magyar irodalomról beszélünk, szellemtudományi szempontból e regionális jelenség mögött kereshetnénk tájegységet, néptörzsi, szóval faji jelleget vagy pedig történelmi sorsközösséget mint olyan élettényezőt, amely elég erős volt ahhoz, hogy a magyar nyelven írott irodalmon belül sajátságosán jelle-
