Irodalmi Szemle, 2011
2011/3 - KISEBBSÉG, IRODALOM, TÖRTÉNET - Bárczi Zsófia: A hollét bizonytalansága. Határ- és identitáskérdések az 1920-1930-as évek szlovenszkói prózájában (tanulmány)
A hollét bizonytalansága 43 mogenizációját eredményezi; 3. az addig hazaként megélt nemzeti territóriumnak szülőfölddé való beszűkülésében. 1. Az a homályos másságérzet, amit korábban említettem, éppen a generációs szakadék kapcsán a legnyilvánvalóbb. „Az új fiatalság higiénikus lélek-tisztító és észvasaló intézetéből került ki ez is, amelyet a konokul okos és lehiggadt háború utáni legújabb fiatalság a több-hit és több-szív hazug jelszavaival emelt magának, az idősebbek általános lenézésének a fundamentumán”5 - jellemzi sommásan az „újarcú magyarságot” fiatal ismerőséről beszélve Béri Mihály, a Szakadék című Darkó-re- gény főszereplője. Az idősebb generációval való konfliktus forrása azonban nemcsak az elvekben vagy az ideálokban keresendő, hanem a megváltozott viszonyokban is. Darkó másik regényében, az Égő csipkebokorban szinte tézisszerűen fejti ki a magába zárkózó, a valóságot makacsul figyelmen kívül hagyó, egy, a háború előtti értékrendhez a hazugság árán is ragaszkodó középosztálybeli idősebb nemzedék, s a fiatalok közti konfliktus forrásait. A nemzeti illúziók Darkó szerint éppúgy ott vannak az összeütközések mögött, mint a társadalmi osztályhazugságok. Tamás Mihály Két part közt fut a víz című regényében szintén e két problémát írja le a nemzedékek közti permanenssé vált konfliktus forrásaként. 2. A szlovenszkói magyar társadalmat értelemszerűen létében érintették a határmódosulás kapcsán változó kulturális koncepciók. Az 1920-1930-as évek regényei számot adnak a mindennapi élet rendjének megváltozásáról, s ennek a változásnak a szlovenszkóiak önmagukra vonatkozó tudására gyakorolt hatásáról is. Niedermüller Péter szerint „Minden társadalom kulturális koncepciókon keresztül, azok segítségével működik, hiszen ezek azok a nyelvi és vizuális formákban megjelenő szimbolikus eszközök, amelyek valamely társadalom kulturális kereteit és kognitív horizontját meghatározzák. Ugariakkor a kulturális koncepciók azt a tudást is rep-re- zentálják, amelyek alapján egy adott társadalomban kialakul a mindennapi élet rendje, az, amit az abban a társadalomban élő individuumoknak tenniük kell, lehet és szabad.”6 A Tamás-, Darkó- és Szenes-regények szereplőinek gyakori döntés- képtelensége mögött éppúgy az addig érvényes kulturális koncepciók érvénytelenné válása áll, mint a megszokott társadalmi rend felbomlása és az osztályok közti addig jóformán áthághatatlan határok elvékonyodása mögött. Áttételesen az államhatár változása eredményezi, hogy az a tudás, amely addig az egyén és a csoport viselkedését irányította, érvényét veszti. Az új tudás kiépülése sokáig tart, s az egyén - és csoport - önazonosságának újrafogalmazását tételezi fel. Az egyéni életeket irányító társadalmi rend megszűnte, s egy új rend fokozatos kiépülésének a felvidéki magyarságra gyakorolt hatása Darkó István Deszkaváros és Tamás Mihály Két part közt fut a víz című regényében bontakozik ki a leglátványosabban, de nyomokban megtalálható Szenes Piroska Csillag a homlokán című művében is, bár ott elsősorban a szlovák identitás megerősödésén, s a szlovákság
