Irodalmi Szemle, 2011

2011/2 - SZOMSZÉDSÁG - Alabán Ferenc: A hungarológia irányai (tanulmány)

Л hungarológia irányai

65

JEGYZETEK

1 Lásd bővebben Kissné Papp Margit: Áttekintés a hungarológia jelenlegi helyzetéről és a legfontosabb további feladatairól. In Hungarológia 2. 1-2, Budapest, 2000, 25.

2 A meghatározás abból a fejlesztési koncepcióból való, amelyet a hungarológus szakma

egyetértésével a budapesti művelődési tárca miniszteri értekezlete 1985 márciusában fogadott el. Az akkori program anyaga a hungarológia fogalmának értelmezésén túl a legfontosabb fejlesztési feladatokat is összefoglalta, melyek többek között a külföldi hungarológiai központok, tanszékek és lektorátusok hálózatának bővítését tűzték ki célul.

3 A kiválasztott és felvázolt hungarológiaelméleti jellemző jegyeket és szempontokat többek között a

következő forrásokból emeltem ki: Kulcsár Szabó Ernő: zf (nemzeti) kultúra — mint változékony üzenetek metaforája - avagy: emlékműve-e önmagának a „hungarológia ”? In In honorem Tamás Attila. Debrecen, 2000, 471 —483.; továbbá Görömbei András: A magyarságtudomány útkeresései. Hungarológia, 2 (2002)/3, 23-40. (Nemzetközi Hungarológiai Központ, Budapest, 2000).

4 Rákos Péter: Hungarológia: a dolog és a szó. In A hungarológia régen és ma. Budapest, 1983,

321-328.

5 A magyarságtudomány kézikönyve. Szerk.: Kosa László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, 11.

6 Értékek, dimenziók a magyarságkutatásban. Szerk.: Fedinec Csilla. MTA, Budapest, 2008.

7 Uo., 10.

8 Uo., 12.

Disznóképek III