Irodalmi Szemle, 2011

2011/12 - SZEMLE - (szalzo): Szemlélődés - válogatás az elmúlt hetek irodalmi híreiből (október-november)

SZEMLE 73 trágár kifejezéseket. Mára azonban egyes fiatal női írók munkásságának köszönhe­tően a szlovák közvélemény számára sem különösebben megbotránkoztató a szaba­dabb szájú szövegelés. Esterházy ezzel kapcsolatban megjegyezte, az egyébként mesésen gazdag magyar irodalomban sem volt könnyű elkezdeni a testiségről beszél­ni, hisz a magyar irodalom klasszikus re- gényhősénck van feje, nyaka, s utána rög­tön a térde következik, a feje pedig tele van nagyszerű hazafias gondolatokkal. Az Egy nőt Deák Renáta fordította szlovákra. Novellák a csúcson Egy novelláskötet kapta Csehországban a Magnesia Litera - Az Évtized Könyve dí­jat. A 2010-ben elhunyt Jan Balaban Možná že odcházíme {Lehet, hogy eltávo­zunk) című kötete 2004-ben jelent meg a Host kiadónál, s 2004-ben és 2005-ben már elnyerte a Magnesia Litera prózadíját. A díj alapitója, Pavel Mandys azt nyilat­kozta, bár valószínűleg sokan egy nagyre­gény győzelmét várták, mégis az egyetlen játékban levő elbeszéléskötet győzött. Ba- labán prózája egzisztencialista jellegű, lecsúszott emberek történeteit meséli el, egyesek szerint az elmúlt évtized dezillú- zióját ábrázolja, a kapitalizmusból és a de­mokráciából való kiábrándultságot. A ma­gyar nyelvterületen kevéssé ismert szerző most díjazott kötetét Pénzes Tímea 2005. október 16-án mutatta be a Litera.hu-n. „Balabán elbeszélései lassan hömpölygő, csendes, mély folyók, amelyekben érde­mes megmerülni” - írta a könyvről Pénzes. Kinek szólnak a legjobb szlovák könyvek? Provokatív cikket jelentetett meg a Sme című pozsonyi napilap október 8-i számá­ban Rado Ondŕejíček író, publicista: az Anasoft Litera nevű szlovák irodalmi díj kapcsán veti fel a kérdést, vajon minek tudható be a díjazott könyvek alacsony ol­vasottsága? A szerző egyrészt amiatt értet­lenkedik, miért nem kapnak a valóban jó könyvek hatásosabb reklámot, másrészt magát az Anasof Litera zsűrijét bírálja, meg egyáltalán, a szépirodalom iránti ér­dektelenséget (a Smenek az Anasoft Lite­rén belül kiosztott olvasói díját elnyerő Pavel Vilikovskýnak 120 szavazat elég volt a győzelemhez). A cikkre többen rea­gáltak a szlovák irodalmi közegből: Kata­rína Kucbelová költőnö válaszában védel­mébe veszi az Anasoft Litera díjat, és rá­mutat, nem teljesen igaz, hogy a szlovák szépirodalmi alkotások mindössze néhány százas példányszámot produkálhatnak, példaként elsősorban Pavel Vilikovskýt és Pavol Rankovot említi. Tomáš Weiss az Artforum könyvkereskedés honlapján Ondŕejíček cikkén keresztül rámutat, mi­lyen egyéb problémák nyomasztják a szlovák könyvpiacot: például, hogy a szlovákiai nagykapacitású könyvesbolt­láncok ma már több eladási felülettel ren­delkeznek, mint a csehországiak, miköz­ben nagyjából harminc szlovák kiadó van, amely évente több, mint tíz könyvet jelen­tet meg. Az Anasoft Litera födíját 2011- ben Monika Kompaníková kapta Az ötö­dik hajó (Piata lód) című könyvéért. „Józan, olvasóbarát provokáció” így nevezi Balia D. Károly Tejmozi című regényét a revizoronline.com-on megje­lent kritikájában {Retusált archívum, 2011. október 12.) Lénárt Ádám. A Tejmozi elsősorban azzal váltott ki nagy figyelmet, hogy a Magvető a Facebook közösségi portálon tartotta a kötet bemu­tatóját. Több ismert író vett részt az online bemutatón: Csobánka Zsuzsa, Grecsó Krisztián, Kukorelly Endre, Parti Nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom