Irodalmi Szemle, 2011

2011/12 - IRODALOM, TÖRTÉNET - Soltész Márton: Irodalomtörténet mint egyetemi segédkönyv? (tanulmány)

68

Soltész Márton

szakácskönyve — gasztroszemiolikai olvasat. Kalligram, 2011. 4. sz., 66-74.; Benyovszky Krisztián: Evődés. Az ételek és az evés szemiotikája Móricz Zsigmond műveiben. In uő: Fosztogatás. Móricz- elemzések. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2010, 151-175.

5 Kemenes Géftn László - JastrzQbska, Jolanta: Emancipált nők között egy eredeti magyar piká- ró: Tersánszky Józsi Jenő - Viszontlátásra drága...; A céda és a szűz; Kakuk Marci. In uők: Erotika a huszadik századi magyar regényben 1911-1947. Kortárs Kiadó, Budapest, 1998, 61-78.

6 Vő.: Szilágyi Zsófia: Döntések és kényszerek Móricz pályáján. A kéziratos hagyaték néhány tanulsága. Literatúra, 2010. 4. sz., 316-323.; uő: „Bolond dolog az író élete, Jelig éli és félig üzlete". Egy készülő Móricz-monográjia elé. Kalligram, 2010. 7-8. sz., 117-129.

7 Vö.: Vörös könyv 1919-1943. Szerk.: Gerencsér Miklós. Antológia Kiadó, Lakitelek, 1993, 63-64. (Ugyanitt további Móricz-cikkek találhatók.) Továbbá: A Kelet Népe 1935-1942. Szerk.: Med- vigy Endre. Kossuth Kiadó, Budapest, 1986.

8 Szabó Dezső: Két Jaj harca. Szerk.: Szőcs Zoltán. Szabó Dezső Emléktársaság kiadása, Budapest, 1996.

9 Gróh Gáspár: Szabó Dezső: Az elfelejtett arc. In Szabó Dezső: Az elfelejtett arc. Osiris Kiadó, Budapest, 2000, 179.

10 Vő.: Sipos Balázs: Sajtó és hatalom a Horthy-korszakban. Politika- és társadalomtörténeti vázlat. Argumentum Kiadó, Budapest, 2011, 90.

11 Lásd: Hansági Ágnes: Identitás és élettörténet. Márai Sándor - A gyertyák csonkig ének. In uő: Az Ixión-szindróma. Ráció Kiadó, Budapest, 2006, 176-210.

12 Az Előszó magyarázata: „Még az általunk legjelentősebbnek vélt szerzők esetében is eltekintettünk az életmű átfogó bemutatásától - amelyet egyébként a terjedelmi korlátok sem tettek volna lehetővé -, s megelégedtünk olyan művek kiemelésével, melyek az adott poétikai jelenség szemléltetéséhez megfelelőnek tűntek” (18.). Úgy vélem, hogy A királyné nyaklánca a Szerb-poétika nagyon fontos állomása, mégpedig annak záróköve: a túlfeszített filológiai regény esete, melybe azután bele is fulladt Szerb regénymü vésze te. De hadd említsek egy karakteres ellenvéleményt is, melynek megfogalmazója dicsérőleg szólt az ékszerrablást tematizáló szövegről: Benyovszky Krisztián: „Hasznos szellentyű"- Ponyva és irodalom — egy Nyugat-disputa és környéke. In Laikus olvasók? A nem-pro- fesszionális olvasás lehetőségei. Szerk.: Lóránd Zsófia - Scheibner Tamás - Vadema Gábor - Vári György. L’Hamiattan, Budapest, 2005, 256-270. Különösen: 267-269.

13 Turcsány Péter: Verstani poétikai monográfia-töredék Juhász Gyula költészetéről. In uő; A mérleg közepén. Poétkai-pedagógiai, verstani-poétikai, irodalomismereti és közgondú írások. Pomáz, Kráter Kiadó, Pomáz, 2001.1. kötet. 220-373. (Teleszkóp sorozat, 20).

14 A cím tagolásának nagyon fontos szemantikai jelentősége van!

15 Az Előszó ban megfogalmazott elv: „Arra törekedtünk, hogy az általunk beszélt nyelv köny- nyen befogadható legyen” (19.).

16 Babus Antal: Az árral szemben. Felső-Magyarország Kiadó, Miskolc, 2007.

17 Véghelyi Balázs: Irodalmi antiretró. PoLíSz, 2009. 121. sz., 92-93.

18 Aczél György nyilatkozata itt: Új Tükör, 1985. november 10.

19 Domokos Mátyás: Több mondatban - egy mondatról. In uő: Adósságlevél. Esszék, tanulmányok Illyés Gyuláról. Kortárs Kiadó, Budapest, 1998, 84.

20 Spiró György: Az imposztor. In Rivalda 83-84. Nyolc magyar színmű. Szerk.: Kardos György. Magvető Kiadó, Budapest, 1985, 339M42.

21 Vö.: Földes László: Rolling Stones könyv. Zeneműkiadó, Budapest, 1982, 367.