Irodalmi Szemle, 2011
2011/11 - OLVASÓ 3 - N. Tóth Anikó: ,, ...értik e hexametert is? ” (tanulmány Radnóti Miklósról)
82 N. Tóth Anikó gyobb hangsúlyt, s nem feltétlenül fontos egy-egy mü minden apró részletét valamilyen életrajzi mozzanathoz kötni. Vannak olyan életművek, amelyek kifejezetten felkínálják vagy éppen megkövetelik az életrajzi olvasást szerzőjük fordulatokban gazdag, kalandos, a politikai eseményekkel összefonódó és különösképpen tragikus sorstörténetének függvényében. Mindenesetre tudatosítani kell, hogy „az irodalmi szöveg státusa még az önéletrajz művé formálása esetén sem azonos a valóság pontos elbeszélésével. A tényleges események és tapasztalatok nem fordíthatók át közvetlenül az irodalmi szöveg dimenziójába, az imagináció eljárásai ebben az esetben is megkerülhetetlennek mutatkoznak.”1 Radnóti Miklós müveinek értelmezésébe is erőteljesen beleszólnak életének eseményei: különösen az utolsó évek, a háborús fenyegetettség, a munkaszolgálatok közben átélt szenvedés és az erőszakos halál motívumai emelődnek ki; ezek a recepcióban összekapcsolódnak a költői életmű beérésének, kiteljesedésének hang- súlyozásával. Az utolsó pályaszakaszban keletkezett költemények sora és a tragikus vég a háború utáni kanonizációt (melynek legfontosabb stratégiája a Radnóti anti- fasizmusa és baloldalisága melletti érvelés volt), valamint a Radnóti-kultusz kialakulását is elősegítette. A személyes élet és az életmű viszonyának kérdése az újabb Radnóti-tanul- mányokban is rendre felbukkan. Ferencz Győző Radnóti Miklós élete és költészete című nagyszabású kritikai életrajza2 mind a címével, mind a műfaji jelöléssel e problémára irányítja rá a figyelmet. A monográfia lépésről lépésre bizonyítja, hogy Radnóti költészete nemcsak élete utolsó időszakában, hanem már indulásakor is életeseményeiből táplálkozott, sőt diákkorában egyenesen azért kezdett el verset írni, hogy szülei elvesztésének traumáját feldolgozza. Ferencz Győző Radnóti líráját a vallomásos költészet3 fogalmával írja le. Ez a költészetfelfogás egyrészt a romantika prófétikus hagyományaira épít. A vallomásos iskola másrészt a második világháború után fellépő amerikai költők egy csoportját4 jelölő irodalomtörténeti kategória; leginkább terápiás jellegű alkotásmód jellemzi, mely során a költők főképp gyerekkori traumáiktól szabadulnak meg. Bár a hazai szakirodalomban nem alkalmazzák az 1930-1940-es évek lírájával kapcsolatban a vallomásos költészet terminust, Ferencz összeveti a két világháború közti magyar költészet és a háború utáni amerikai vallomásosság jellegzetességeit. Közös kiindulópontnak a freudizmus erőteljes hatását tartja, leglényegesebb vonásnak pedig az önmegalkotás, személyiségépítés fokozott igényét jelöli meg. Ez utóbbi kérdés foglalkoztatja Radnótit is: vajon a töredékeire hullott én felépíthető-e a költészet, a nyelv eszközeivel. Rövidre szabott pályafutása során mindvégig rendkívül tudatosan dolgozott egységes életműve megkomponálásán. II. II. Költészet és identitás Szót kell ejteni Radnóti identitásának néhány meghatározó összetevőjéről. Az egyik a zsidósághoz fűződő viszonya. Radnóti az asszimiláció híve volt, amit az egyén sze-
