Irodalmi Szemle, 2011
2011/11 - SZEMLE - Angyal László: Bauko János; Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben (recenzió)
SZEMLE 71 épp a félrcnézés eseteiről és a Racine- szövegek utóéletéről szól átfogóan, figyelembe véve az alakítástörténetet, a szövegillusztrációk befolyását, az irodalmi és kritikai reflexiókat, s megidézve olyan esztétikatörténeti közhelyeket, mint a Comeille-Racine, vagy a későbbi romantikus Racine-Shakespeare dichotómia), amely a kötet egyik legizgalmasabb passzusa, és a rövid utószó a magyarországi bemutatókról. Jákfalvi monográfiája Racine újraol- vasásával egyszerre pótolja az eddigi hiányt és hozza be a lemaradást. A hatásmechanizmus vizsgálata pedig nemcsak a szöveg utóéletére, hanem elsősorban magára a szövegre koncentrálódik. Ez pedig elsődlegesen dramaturgiai, és nem irodalmi szempont. A félre nézés esetei - túl az irodalomtörténeti/-kritikai szempontokon - a színházi alkotómunka szempontjából igen hasznos kalauzként használható; s reméljük, segíteni fogja Racine gyakoribb jelenlétét nemcsak szövegben/ könyvben, hanem testben/térben is. (Kalligram, Pozsony, 2011) SZÁZ PÁL Ragadványnév- vizsgálatok kétnyelvű környezetben Bauko János könyvéről A szlovákiai magyar nyelvtudomány időszerű feladatai közé tartozik a ragad- ványkincs vizsgálata. Bauko János legújabb, Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben. Négy szlovákiai magyar település ragadványnévrendszere című névtani kiadványa ennek a kívánalomnak próbál eleget tenni. Abból a tézisből indul ki, hogy a ragadványnevek a személynevek szerves részrendszerét képezik, olyan azonosító funkcióval birnak, mint a család-, kereszt- és becenevek. A szerző helyesen mutat rá arra a nyelvi szabályszerűségre, hogy bármilyen nyelvi jel vagy hangsor ragadványnévvé válhat. Az olvasó hiánypótló munkát tart a kezében, hiszen a szlovákiai magyar ragadványnév-kutatásban ez idáig nincs számottevő eredmény. Csupán néhány dolgozat jelent meg, azok is főleg a személynévkutatás terén. Ezek közül is kiemelhetjük Vladimír Patráš Sekundárne pomenovania (prezývky) a ich socioloingvistický rozmer vo formali- zovaných mikrospoločenstvách című tanulmányát, melyben az iskolai ragadványnevek szociolingvisztikai sajátosságaival foglalkozik, s az iskolai ragadványneveket lexikális egységeknek tekinti. További példa Vincent Blanár és Ján Ma- tejčík kétkötetes müve, a Živé osobné mená na strednom Slovensku, melyben a szerzők külön tárgyalják az élő személyneveken belül az egyéni ragadványneveket mint funkcionális elemeket. Ján Matejčík Nógrád megyéről írott nyelvjárástani munkájában számos magyar etimonú ragadványnevet is lejegyez: Okos, Bogár, Hangos stb. A ragadvány- neves szakirodalom ugyan bőséges, de a felvidéki névtan a felsorolt eredmények ellenére is jelentős adósságokat halmozott fel e névtípus kutatásának terén. Bauko János ezeket a hiányosságokat próbálja meg dolgozatában kiküszöböl
