Irodalmi Szemle, 2011
2011/11 - GYERMEK, IRODALOM - Z. Németh István: Csillagménes patkója szikrázik (tanulmány Tóth Elemérről)
32 Z. Németh István mazó könyvet Dusza István így ajánlotta a gyermekek figyelmébe a Kis Építő 1976/1977-es évfolyamának 5. számában: „Bizonyosan ültél már este a csillagos ég alatt, amikor fel-felnéztél a mérhetetlen világmindenségre. Ugye gyönyörű mezőnek hatott? Gondoltad volna akkor, hogy a csillagok paripák, lovak? Ha nem, valaki megtanít eme csodálatos dologra. Ez a valaki pedig nem más, mint a költő, Tóth Elemér. Gyönyörű verset írt az égbolton barangoló csillagcsapatról - a csillagménesről. Megkérdezhetnétek, hogy milyen ember ez a költő, aki ilyeneket kigondol? Nyugtalan, mindig az egészet, a teljes igazságot akarja elmondani. így született aztán egy egész ménesre való a versekből. Versménes — fehér mezőn zöld lovak. [...] Meglátjátok, mindegyik más-más színű, formájú. Az egyiknek vidám a kedve, a másiknak »farkas-felhős«, borongós a hangulata. Ez azért van, mert a versek olyanok, mint az emberek, hol nevetnek, hol meg sírnak.” A Csillagménes méltó folytatása a Csillagrózsának. „Nemcsak címben hasonlít a két kötet, hanem tartalomban is - írja róla Szeberényi Zoltán. - Bár az utóbbi érettebb verseket, tartósabb színvonalat produkál. [...] Tóth ismeri a gyermek lélektani, fejlődési sajátosságait. Tud a nyelvén. Nála emberi tulajdonságokkal bírnak a növények, nevet kapnak (Bokor Eta, Pitypang Klári, Dongó Dani stb.), ami a gyermek számára kedves és természetes. [...] Nála fontos szerepet játszik a szülőföld, a hazai táj szeretete. Nem egy versében idézi Gömört, szűkebb hazáját.” A költemények az évszakok változásainak megfelelően sorjáznak Sándor, József, Benedelüö\ a Téli takaróig', a legjobban sikerült darabjai máig példátlan népszerűségnek örvendenek a legkisebbek körében (Csacsi vers-, Zene-, Két király; Csali vers; Őszi dal). Érdekesség, hogy Salamon Zoltán céklavörös és sötétzöld színben „pompázó” illusztrációi mellett a kiadó úgy próbálta „színesebbé” tenni a kötetet, hogy zöld betűkkel nyomtatta a verseket is. Tóth Elemér 1976-tól nyugdíjba vonulásáig a Tábortűz szerkesztője, majd főszerkesztője volt, szorgalmasan és fáradhatatlanul járta az országot, az iskolákat, propagálta a szlovákiai magyar irodalmat, a lapban arcképcsarnokban mutatta be a szlovákiai magyar írókat-költőket a tanulóifjúság és a pedagógusok okulására. Négy új verssel van jelen a Zalabai Zsigmond összeállításában 1978-ben megjelent Tap- siráré tapsórum című gyermekvers-antológiában (Csalogató; Csacsacsa; Vonatos- di; Altató), s az 1979-ben napvilágot látó Labdarózsa, nyári hó lapjairól sem hiányzik, igaz, a nyolc vers között régiek is, újak is találhatók. Harmadik gyermekverskötete hat év szünet után, 1982-ben jelent meg Tegnapelőtt, kiskedden címmel. Kiss Sándor színes montázsai telitalálatnak bizonyulnak, hatni képesek a gyermeki fantáziára és képzelőerőre. Hát még a kötet versei! Játékos kedvben, ötletben, a témák és versformák pazar változatosságában talán még a két előző kötetnél is gazdagabbak. Ahogyan Szeberényi Zoltán is megfogalmazta: „Különösen a természet változásai, főként az évszakok váltakozásaihoz kapcsolódó folyamatok foglalkoztatják költői képzeletét. S ebben az igen gyakori, gyermekköltészetben szinte elcsépelt témában is tud újat mondani, friss megoldást
