Irodalmi Szemle, 2011

2011/11 - GYERMEK, IRODALOM - Z. Németh István: Csillagménes patkója szikrázik (tanulmány Tóth Elemérről)

32 Z. Németh István mazó könyvet Dusza István így ajánlotta a gyermekek figyelmébe a Kis Építő 1976/1977-es évfolyamának 5. számában: „Bizonyosan ültél már este a csillagos ég alatt, amikor fel-felnéztél a mérhetetlen világmindenségre. Ugye gyönyörű mező­nek hatott? Gondoltad volna akkor, hogy a csillagok paripák, lovak? Ha nem, vala­ki megtanít eme csodálatos dologra. Ez a valaki pedig nem más, mint a költő, Tóth Elemér. Gyönyörű verset írt az égbolton barangoló csillagcsapatról - a csillagmé­nesről. Megkérdezhetnétek, hogy milyen ember ez a költő, aki ilyeneket kigondol? Nyugtalan, mindig az egészet, a teljes igazságot akarja elmondani. így született az­tán egy egész ménesre való a versekből. Versménes — fehér mezőn zöld lovak. [...] Meglátjátok, mindegyik más-más színű, formájú. Az egyiknek vidám a kedve, a másiknak »farkas-felhős«, borongós a hangulata. Ez azért van, mert a versek olya­nok, mint az emberek, hol nevetnek, hol meg sírnak.” A Csillagménes méltó folytatása a Csillagrózsának. „Nemcsak címben ha­sonlít a két kötet, hanem tartalomban is - írja róla Szeberényi Zoltán. - Bár az utób­bi érettebb verseket, tartósabb színvonalat produkál. [...] Tóth ismeri a gyermek lé­lektani, fejlődési sajátosságait. Tud a nyelvén. Nála emberi tulajdonságokkal bírnak a növények, nevet kapnak (Bokor Eta, Pitypang Klári, Dongó Dani stb.), ami a gyer­mek számára kedves és természetes. [...] Nála fontos szerepet játszik a szülőföld, a hazai táj szeretete. Nem egy versében idézi Gömört, szűkebb hazáját.” A költemé­nyek az évszakok változásainak megfelelően sorjáznak Sándor, József, Benedelüö\ a Téli takaróig', a legjobban sikerült darabjai máig példátlan népszerűségnek örven­denek a legkisebbek körében (Csacsi vers-, Zene-, Két király; Csali vers; Őszi dal). Érdekesség, hogy Salamon Zoltán céklavörös és sötétzöld színben „pompázó” il­lusztrációi mellett a kiadó úgy próbálta „színesebbé” tenni a kötetet, hogy zöld be­tűkkel nyomtatta a verseket is. Tóth Elemér 1976-tól nyugdíjba vonulásáig a Tábortűz szerkesztője, majd főszerkesztője volt, szorgalmasan és fáradhatatlanul járta az országot, az iskolákat, propagálta a szlovákiai magyar irodalmat, a lapban arcképcsarnokban mutatta be a szlovákiai magyar írókat-költőket a tanulóifjúság és a pedagógusok okulására. Négy új verssel van jelen a Zalabai Zsigmond összeállításában 1978-ben megjelent Tap- siráré tapsórum című gyermekvers-antológiában (Csalogató; Csacsacsa; Vonatos- di; Altató), s az 1979-ben napvilágot látó Labdarózsa, nyári hó lapjairól sem hiány­zik, igaz, a nyolc vers között régiek is, újak is találhatók. Harmadik gyermekverskötete hat év szünet után, 1982-ben jelent meg Teg­napelőtt, kiskedden címmel. Kiss Sándor színes montázsai telitalálatnak bizonyul­nak, hatni képesek a gyermeki fantáziára és képzelőerőre. Hát még a kötet versei! Játékos kedvben, ötletben, a témák és versformák pazar változatosságában talán még a két előző kötetnél is gazdagabbak. Ahogyan Szeberényi Zoltán is megfogal­mazta: „Különösen a természet változásai, főként az évszakok váltakozásaihoz kapcsolódó folyamatok foglalkoztatják költői képzeletét. S ebben az igen gyakori, gyermekköltészetben szinte elcsépelt témában is tud újat mondani, friss megoldást

Next

/
Oldalképek
Tartalom