Irodalmi Szemle, 2011

2011/11 - IRODALMI SZEMLE - Juhász Katalin: Egy gyufaszál elejtése; Nincs honnét (versek)

JUH ASZ KATALIN Egy gyufaszál elejtése Csak a múlt lakható be Idegszálaimat, mint szárítót mosott ruhák, feszítik a percek Nincs kulcsom a jelenhez és a legkisebb kilengés egy gyufaszál elejtése pánikot generál bennem Olyankor képekre üvöltök és rázom feléjük öklöm Kintről ijesztő lehetek ahogy az imbolygó hajópadlón karórám bilincsében a csituláshoz szert keresek Nincs honnót E súlyos szőnyegbe csavarva egyre több értelmetlen áldozatra hajlandó vagyok érted. Igényem van az azonosulásra, hasonulni bármi áron, a vak lájkolás öröme ezt is, ezt is, igen, igen. Elő kéne mászni végre, cltckcrni a csatornát, ahol minden nóta oly idióta, szétrúgni a csillogó tócsákat, a járdán a szivárványt. És egyszer így, másszor úgy reagálni érintéseidre. Csak akkor vagyok szabad ha nem mozdulok, és tovább gyártják álmaim a konok gépsorok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom