Irodalmi Szemle, 2011
2011/10 - OLVASÓ 2011/2012-2. - Brutovszky Gabriella: A TE-ként megszólított én (módszertani óravázlat)
94 Brutovszky Gabriella A feljegyzett érzéseket, gondolatokat osszátok meg a többiekkel a csoporton belül! Milyen hasonlóságok és különbségek voltak a felidézett képek között? (Minden csoportból egy-egy tanuló elmondja az osztály előtt, közös megbeszélés - lehetséges megoldások: ridegség, el- bújás, tudatosság, fájdalom, sóvárgás, költészeten keresztüli megvalósulás, kitörés, bezártság, remény, szabadság, kiszabadulás). Kihez szólhat az előbbi hang? Ki lehet a megszólított??)// még csak általánosságban) 2. Képértelmezés és állókép2 a) A táblára helyezzük el - vagy kivetítjük és minden csoport külön is megkapja - Antonio Pollaiuolo Szent Sebestyén mártíromsága című festményét. A diákoknak ne áruljuk el előre a kép festőjét és címét. Hogyan kapcsolódnak az előző gondolatok/képek a következő festményhez? Ki/kik láthatók a képen? És mi történik? (Minden csoport külön dolgozik.) Figyeljétek meg a képen az apró részleteket is (pl. a fej tartása, a szem - és ezek funkciói). A meglátásaitokat jegyezzétek fel a füzetbe! Mi lehet a kép címe? (utána megbeszélés, eláruljuk a kép címét és festőjét, ha nem jönnek rá, illetve elmesél [tét]jiik Szent Sebestyén történetét és a mítosz alapján létrejött újraírásokat — pl. a férfitest kultuszának jelképe, a homoszexualitás védőszentje) b) Mutassátok be állóképben a festményt. (Minden csoport kap két versszakot Tőzsér Sebastianus című verséből, amit az állókép közben sorrendben felolvasnak, mindenki Sebastianusra néz [2 önkéntes minden csapatból]). c) (Miután felolvasták, leülnek megbeszélni) Ki hogyan élte meg a saját szerepét? Milyen mártírnak lenni, és milyen hóhérnak? Mi határozza meg az emberi létet és a halált? Az ember meg tudja-e változtatni a sorsát? Mire gondolhat az ég felé tekintő Sebastianus? (mondjuk el, hogy a vers szerzőjét is megihlette a festmény, sokat foglalkozott Szent Sebestyén történetével, és a vers az ekphraszisz alakzatával hozható összefüggésbe, kitérhetünk a tárgyias líra magyarázatára is). II. JELENTÉSTEREMTÉS (a vers interpretációja) 1. Bevezetés - Még egyszer olvassátok el az egész verset (csendes olvasás, mindenki előtt ott van a szöveg)! A Szent Sebestyén-mítosz melyik részéhez kapcsolódik Tőzsér verse? Hogyan kapcsolódik a cím (és alcím) Szent Sebestyén történetéhez? (Itt térjünk ki arra is, hogy a szerző több kötetébe is beválogatta a verset, és miért nem Sebestyén lett a címe, utalhatunk a vers értelmezései által kiváltott disputára is — költői önértelmezés.) 2. Pókhálóábra - Milyen jelentéssel bír a „mártír” szó, és a versben milyen funkciója van? Kinek mit jelent a „mártír lét”? Hogyan vonatkozhat ez a költői létre? 2 A Részletesen lásd Pethőné Nagy Csilla: Módszertani Kézikönyv. Korona Kiadó, Budapest, 2007.
