Irodalmi Szemle, 2011

2011/1 - Gyürky Katalin: Érzelemmentes övezet (Szerhij Zsadan: Depeche Mode)

SZEMLE 91 anyagából építse fel a regényét, olyan szovjet/orosz írókhoz hasonlóan, hogy a legkiválóbbakat említsük, mint Andrej Platonov vagy Vlagyimir Szorokin. A má­sik lehetséges út, hogy az író egy saját nyelv kialakításának útján indul el, és ez az út még nyitva állt a szovjet diktatúra el­ső évtizedeiben alkotó írók esetében, olyanoknál például, mint Andrej Belij vagy Alekszej Remizov. A Ceausescu-fé- le diktatúra nem arra ösztökélte a szerzőt, hogy A hóhér házában az elnyomás nyel­vét vegye alapul, hanem a szerző a saját nyelv megteremtésének irányába indult el. Amiből az is kitűnik, hogy a Ceauses- cu-féle diktatúrának nem volt oly mérték­ben totális nyelvezete, mint a szovjetnek, másrészt nem a magyar nyelv volt az el­sődleges terepe. Formai szempontból néz­ve Tompa Andrea regényében a sajátos központozás megszünteti a szöveg tisztán áttetsző, tartalomközvetítő szerepét, az ol­vasó a befogadásnak ezen a szintjén, az orosz formalizmust idézve, ellenállásba ütközik, amely növeli a regény szövegé­nek tapinthatóságát. Az óriásmondatok használata ebben a regényben párhuzam­ba hozható azzal a tartalmi elemmel is, hogy a lány a futást választja a túlélés esz­közeként. A futás az emberen átgázoló élet feldolgozásának eszközeként hasonló szerepet tölt be, mint az alkohol, drog vagy a promiszkuitás, csupán kevésbé romboló. Ugyanakkor, mivel a futás végeredmény­ben nem csökkenti, hanem növeli az em­ber állóképességét, a túlélés lehetséges eszközei közül mégis az alkotáshoz és a szublimációhoz áll közelebb. A lány intellektuális, érzelmi és testi érésének az ábrázolásából kitűnik, hogy a Ceausescu-diktatúra a szovjethez képest az egyénre, ebben a vonatkozásban is, ha úgy tetszik, megint csak kevésbé totálisan telepedett rá. Az ártatlanság elvesztését egyfajta humorral ábrázolja a szerző: nem aktusként, hanem barátságos és érdekes, időben kiterjedő folyamatként jeleníti meg, olyan folyamatként, amelyet a má­sikkal folytatott beszélgetés szellemi ho- zadéka kísér végig. Talán a humor volt a leginkább idegen eleme a szovjet - ha lé­tezett olyan - erotikának. Összegzésképpen elmondható, hogy a regény fontos érdemei közé tartozik, hogy egy kulturálisan periferikus és lokális hely­zetben megfogant történetet a szerző - a felnőtté válás mindenkit érintő ábrázolá­sán keresztül - képes egyetemes problé­mává fordítani. Másfelől pedig az, hogy a Ceausescu-féle diktatúra jellegzetessé­gein, egyedi elnyomó rendszerének az áb­rázolásán keresztül a regény a diktatúra gyakran kiüresedő fogalmát telíti meg konkrét történelmi helyzethez kötődő tar­talommal. (Kalligram, Pozsony, 2010) TRÓJÁN ANNA r Érzelemmentes övezet Szerhij Zscidcin Depeche Mode című regényéről A harmincas éveinek közepén járó, ukrán jabb regényében, a Depeche Mode címet származású Szerhij Zsadan, aki hazájában viselő müvében, e sokatmondó címmel el- nemzedéke legnépszerűbb alkotója, legú- lentétben, egyáltalán nem a mára már kul-

Next

/
Oldalképek
Tartalom