Irodalmi Szemle, 2010
2010/7 - TANULMÁNY - Németh Zoltán: „Péterek” nemzedéke (A posztmodern prózafordulat értelmezéséhez)
.Péterek” nemzedéke 11 dolás olvasási lehetőségein keresztül - a műfaj paródiájaként olvastatják magukat. Az alcím - „kisssregény” - egy másik műfajt, a kisregényt emeli be az értelmezés terébe, amelynek konvencionálisán egységes hangnemétől úgy távolodik el, hogy különféle hangnemeket, nyelvi regisztereket variálva (bürokratikus nyelv, sportnyelv (futball), politika nyelve (Monarchia és Rákosi-rendszer), anekdota, tudományos nyelv (matematika), szleng, archaizmusok, populáris és elit kultúra stb.) egyszersmind azok paródiáját is nyújtva egy nyelvileg rendkívül gazdag szöveget hoz létre. A szöveg saját önértelmezésével is találkozhatunk: „Bátorkodtam még fölvetni, hogy a »kisssregény« alak tartalmazza az angol nyelvterületre honos »kiss« szót... »Hűm, hűm - gondolkodott ő el felszínesen hogy ez egy csolkos regény lenne?!« Ez tetszett neki.” A Termelési-regény nyelveinek egyik legjelentősebb vonulata a Mikszáth- örökség, vagyis az anekdota szerepének újraértékelésében fogható meg. Az anekdotát retrográd elemként értékelte a 20. századi irodalomtörténet-írás egy része. Narratológiai szempontból a Mikszáth-próza poénos szerkezetét hibáztatták, ideológiai szempontból a valóságtükrözés hiányát. Esterházy regényében az anekdota hagyományos poénjai a fragmentumszerűség, a folyton megszakított alineáris történetmesélés mentén az egymás alá- és fölérendelt narratív nézőpontok széttartó eseménydarabkáivá minősítették át a műfajt. Ráadásul a mikszáthi anekdota jellemzőjének tartott humor és irónia az Esterházy-próza által vált a kortárs magyar posztmodem irónia, paródia és humor alapnyelvévé is. Az Esterházy-féle ironikus- parodisztikus poétika „szabadította fel” a magyar irodalom tragizáló, elégikus nyelvét, s vált a kortárs irodalom egyik legjellemzőbb vonulatává. De a Termelési-regény nemcsak az anekdota műfaján keresztül kapcsolódik rá a mikszáthi életműre. Az Esterházy-féle intertextuális nyelvfelfogásnak köszönhetően, amely vendégszövegek jól kiszámított, korlátlan számú felhasználásában nyilvánul meg, a Termelési-regény több Mikszáth-müből is idéz jelöletlenül. A regény VI. fejezete például szinte teljes mértékben Mikszáth szövegeinek7 oldalakon át követhető, szó szerinti másolásából és átírásából jön létre. A nagyszámú Mikszáth-vendégszöveg az anekdota műfaján és a beépített idézethalmaz „sajáttá” írásának, „sajáttá” nyilvánításának aktusain túl többször utal arra, hogy Esterházy a Mikszáth-próza örökösének vallja magát, s ezt a fiúi gesztust többször is megerősíi. A Termelési-regény főszövegéhez írt jegyzetekben kb. negyven oldalon át sörözik és utazik a HÉV-en az Esterházy nevet viselő szereplő a Mikszáth nevet viselő szereplővel. A két név összekapcsolása a narrációban nemcsak ideiglenes érvényű, erre a szöveg maga is több ponton utal, a két nevet és a két szereplőt többször is egymásból eredezteti, sőt a regény egyik legszebb jelenetében a HÉV üvegén keresztül egy palimpszesztszerű játék által egymásra is kopíroztatja; vagyis ebben az esetben a posztmodem irodalom egyik szövegszerű eljárása demonstrálódik vizuálisan.8 Egy populáris kortársi vélekedés szerint Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba című, több mint 700 oldalas kötete Nádas Péter 530 oldalas Emlékiratok
