Irodalmi Szemle, 2010
2010/6 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Kulcsár Ferenc: Amikor Isten a cigány gyerek keresztapja (Feliinger Károly Hajléktalan búzavirág c. kötetéről)
63 KÖNYVRŐL KÖNYVRE Amikor Isten a cigány gyerek keresztapja (Feliinger Károly: Hajléktalan búzavirág című kötetéről) Hat évvel ezelőtt, az akkor negyvenéves Feliinger Károlyról Fészek az égen című verseskötete apropóján azt írtam, hogy ö a ritkán megszólaló költők közül való. Első önálló verseskötete, űz Áramszünet, 1991-ben, a Főnix Füzetek 23. darabjaként látott napvilágot, így e szám mágikusan egybeesett a költő akkori 23 évével. E kötet verseit „az egyéni szabadságvágy, s egyben az áhított rend, az isteni rend által szabályozott, de nem zabolázott, nem kordába szorított emberi szabadság óhaja fütötte, az ember esendőségének szerető megbocsátása, a gondolat szabadságának és végtelenségének vallása, a lelki tökéletesség mámorító ideája”. Az Áramszünetet 1996-ban a Csendélet halottakkal című verseskötet követte, melynek versei az európai kultúra fájának azon ágához esnek közel, amely gyümölcsét „a testvéri csöndből fakadó forrás vizéből érleli”; a fiatal költő ösztönösen érzi, hogy minden kísértés ellenére „a mélyben töretlen az egység, a tehervállalás, az igazság szeretete, a megrendültség és engedelmesség folyamatossága”. Ebből az ösztönös, illetve egyre tudatosabb vállalásból ered a költő szűkszavúsága, már-már annak a sugalmazása, hogy üdvösebb hallgatni, s az értékeket inkább megélni. Feliinger e verseskötete után egy évvel meglepetéssel jelentkezett. Égig érő vadkörtefák című könyve akkor kitérőnek tűnt számomra, hiszen e munkájában szülőföldje, a Mátyusföld mesekincsét, hiedelemvilágát dolgozta fel megnyerőén mértéktartó prózában és balladisztikus, valamint népi humorral átszőtt versekben. Csak később — a kritika által kissé bántóan, fanyalogva fogadott verseskötet {Fészek az égen) és két, a gyerekek között nagy népszerűségnek örvendő gyermekverskötet {Fűhárfa, Szélkergető kerek köpeny) után - szóval, csak később derült rá fény, hogy az Égig érő vadkörtefák nem kitérő volt Feliinger pályáján, épp ellenkezőleg, e munka voltaképpen előjáték volt, készülődés egy komolyabb megmérettetésre, a Mátyusföld monda- és hiedelemvilágának lehető legteljesebb feldolgozására. így született meg a Hajléktalan búzavirág című kötet, mely alcíme szerint má- tyusföldi mondákat és hiedelmeket ad közre, pontosabban e mondák és hiedelmek írói feldolgozását. És mint látni fogjuk: éppen ezen van a hangsúly, az írói feldolgozáson, azon, hogy mint Isten az embert, írónk is e mondákat a saját képére és hasonlatosságára teremtette, gyúrta át, álmodta újjá. Mert nem mindennapi teljesítményről van szó, hanem megítélésem szerint Feliinger eddigi pályájának kicsúcsosodásáról.
