Irodalmi Szemle, 2010
2010/1 - TÓTH ELEMÉR 70 ÉVES - Zirig Árpád versei (Egyetlen pipacs, Délután Mahdiában)
42 Zirig Árpád versei Egyetlen pipacs Egy reggel, ébredés után, megfogadtam, hogy átértékelem a környezetemben történt dolgokról alkotott eddigi véleményemet, és az emlékeimet is osztályozom és polcokra rakom, de mivel nem vagyok rendmániás, így naponta élek a halogatás lehetőségével, mert én ilyen vagyok. Volt barátaimra gondoltam, akik egysíkúan élik az időt, de magammal se tudtam nagyon mit kezdeni és ez már nagyon vészjeles, ezért egész napra görcsbe rándult a gyomrom, pedig máskor kora délutánra mindig nagyon meg szoktam éhezni. Az ételek illata összezavart, mint az elromlott szemaforok a zsúfolt belváros forgalmát. A lepergett hónap nélkülem múlatta a napjait, de a hét végén vidékre utaztam egy, a gimnáziumban volt osztálytársamhoz, aki aznap épp betakarította a takaros kiskertjéből a fokhagymát. A terjengő hóbortos illattól megéheztem, kolbászíz szökött a számba, nagyokat nyeltem, közben észrevettem, hogy az utca túloldalán a szomorúfííz bánatos ágai
