Irodalmi Szemle, 2010
2010/5 - Alabán Ferenc: A realista író palóc és szlovák kontextusai (Mikszáth Kálmán halálának 100. évfordulójára)
8 Alabán Ferenc ebben a dolgos népben nagy alkotó képességek szunnyadnak, de a társadalmi viszonyok nem engedik azokat kibontakozni.”4 Idézünk egy további véleményt is, melynek szerzője Štefan Krčméry szlovák költő és kritikus, aki szintén nagyra értékelte Mikszáth művészetét, s életművének jellegét differenciáltan látja a magyar -szlovák kontextus megítélésének vonalán is: „A szép szó nagy művésze szívesen elidőzik a szlovák társaságban, de az embert megdöbbenti a fölényessége. Igaz, ugyanilyen fölényes ez a szlovák-magyar határról származó palóc a magyarokkal szemben is. A felső-magyarországi szegény-gavallérsággal szemben az alföldi magyar »ripőknek« mondja, ez a szó szlovákra fordíthatatlan. Talán ezek is olyan elemek, amelyek közel hozták Mikszáthot a szlovák olvasóhoz.”5 Az előző - részben az ötvenes évekre jellemző osztályszempontú - megközelítések, melyek az elmúlt társadalmi rendszer szocialista realizmusának előírt elemzési szempontjai is voltak, nem törekszenek komplexen érzékelni a lélektani meghatározottságok lényegét; Krčméry véleménye, a régió sajátosságait, a palócföld emberének viselkedését, erkölcsi normáit, mentalitását figyelembe vevő nézet azonban láttatja az élethűséget, az öntudatot, a büszkeséget és a természetes tulajdonságokat. Mikszáth differenciált érzékenységgel és sokoldalúan ábrázol: felmutatja a pozitív jegyeket és tulajdonságokat és felvonultatja az árnyoldalakat is. Kiválasztott példánk a tehetségek elkallódására utal a Különös házasság című regény 13. fejezetéből: „Vidonka Józsi még jól járt, az öreg Bemáth méltányolta a tehetségét, odaadta Újhelyen asztalosinasnak, de legtöbbször elvesztek az ilyen istentől megáldott parasztzsenik, kik az amerikai föltalálókkal vetekedhettek volna egyébként; — a végén koporsót csináltak otthon, és egy kis pálinka reményében játékszereket a földesurak porontyainak.” Mikszáth müveinek szlovák alakjai, tót figurái a világtól elzártan élnek, szinte a sajátos természeti táj részeiként viselkednek, s oldják meg problémáikat, konfliktusaikat. Sokszor hallgatag, magányos szereplők, akik számára fontos az erkölcs megtartása, de egyoldalúságuk többször tehetetlenségbe fullad, s képesek egy dologért mindent feláldozni, ill. mindent elveszíteni, ami addigi életükben meghatározó fontosságú szereppel bírt. STÍLUS ÉS ERKÖLCS - MINT PROGRAMOS SAJÁTOSSÁGOK Mikszáth stílusával a magyar irodalmi realizmus kibontakozását készíti elő. Ez a megállapítás azt is jelenti, hogy romantikus stílusjegyeket ugyan találunk még nála, de a romantika pátoszától fokozatosan eltávolodik. A mikszáthi realizmus nem tévesztendő össze a naturalizmussal, ami a magyar irodalomban fontos szerepet játszik, mondhatnánk, azon keresztül vezet az út a 20. századi realizmus felé, melynek egyik kiteljesítője Móricz Zsigmond lesz. A 19. századi faluábrázolás idillizálásá- nak elhagyásáról van szó, amely a korabeli népszínművek alapvető sajátossága volt. Mikszáth Kálmán művészete mellett a realizmus felé fordulás terén megemlíthetők Gárdonyi Géza, Tömörkény István, esetenként Bródy Sándor írói törekvései is, de
