Irodalmi Szemle, 2010
2010/1 - TÓTH ELEMÉR 70 ÉVES - Alabán Ferenc: Az értékek perspektívája (1) (tanulmány)
Az értékek perspektívája (1) 37 mányok a kisebbségi lét megőrzésének alapjait képezhetik, mivel a kisebbségi identitás a vallási élet ritmusában újból és újból megerősödik és megújul. A hagyományos magyar nemzeti stratégiának - a téma szakértői szerint - a kisebbségi helyzetben élő magyarság miatt kell kiegészülnie. A közép-európai régió és benne a magyarság európai uniós integrációja, amelynek az adott történelmi keretekben kell közvetetten elősegítenie a Kárpát-medencében kisebbségi sorsban élő magyarok nemzeti integrációját, fontos részét képezi ennek a stratégiának. Pomogáts Béla nem véletlenül utal az önazonosság meghatározó szerepére és funkciójára: „A középeurópai térséget valójában a regionális identitásoknak az újjáalakítása és intézményesítése által lehetne új keretek közé fogni. Elsősorban a Kárpát-medencére, Romániára és az egykori Jugoszlávia utódállamaira gondolok..Amikor Pomogáts Béla geopolitikai pozíciókra utal, akkor is a nemzetek és országok identitásának sajátosságaival támasztja alá gondolatát: „Lengyelország identitását tulajdonképpen egy Németország és Oroszország közötti zóna sajátos helyzete szabja meg, Csehország pedig igazából hátat fordított a közép-európai régiónak, és nem érdeklődik egy közép-európai regionális stratégia felépítése iránt.” Ez a megállapítás is azt sejteti, hogy fokozatosan átrajzolódik Közép-Európa térképe. A történelmi keretek széthullottak, a regionalitás- nak azzal a szellemiségével és identitásával, amelynek formát az első világháború végéig tartó államalakulat adott, már nem lehet számítani. Az európai integrációs lehetőségekkel - ebben a kontextusban - a régió országai nem a szükebb közép-európai térségben, hanem a nagyobb perspektívát jelentő, tágasabb európai térben próbálják megtalálni a saját helyüket. Mindennek ellenére - éppen az önazonosság természetes igényének tisztázásával - a közeli és távolabbi jövőben is reálisak lesznek a közép-európai stratégiai integrációs feladatok, különösképpen a kisebbségi magyar közösségek magyar nemzeti integrációjának megvalósítása érdekében. Kisebbségi irodalom - nemzeti irodalom A kisebbségi irodalmak és a hozzájuk tartozó nemzeti irodalom közti kapcsolat meghatározó abban a rendszerben, amelyben a kisebbségi irodalmak léteznek és működnek. A határon túli magyar irodalmak és a magyarországi magyar irodalom közti viszony is - a nyelvazonosság alapján - a legerősebb és legtermékenyebb a saját viszonyrendszerén belül. Vonatkozik ez az erdélyi, a szlovákiai, a délvidéki és a kárpátukrajnai kisebbségi magyar irodalmakra, de ugyanúgy érvényes a nyugati országokban működő és a tengerentúli magyar irodalmakra egyaránt. Ezért is van az, hogy a kisebbségi magyar irodalmak fejlődési jellegzetességei és szakaszai stílusirányzatokban, irodalmi áramlatokban, műfaji aktualitásokban és más kísérletezésekben sokszor (ha némi késéssel és fáziseltolódással is) megegyeznek a magyarországi magyar irodalom tendenciáival, vagy hozzá jelentős hasonlóságokat mutatnak. A hatás azonban nem csupán egyirányú, mivel a kisebbségi magyar irodalmak is hatnak az anyaországi irodalomra. Ez a hatás kisebb, pontosabban fokozatosan erősödő, mert az új társadalmi és politikai feltételeknek megfelelően egyre határozottabbá válik a magyar kul
