Irodalmi Szemle, 2010
2010/3 - Napló
95 NAPLÓ ELHUNYT J. D. SALINGER 91 éves korában, január 27-én meghalt J. D. Salinger. Az író családjának közlése szerint január 27-én New Hampshire-i otthonában érte a halál. Az évtizedek óta szinte teljes elszigetelségben élő író mindössze négy hivatalosan megjelent kötetével és néhány folyóiratban publikált, de kötetbe nem rendezett írásával lett a huszadik századi amerikai próza meghatározó alakja. 1919. január 1-jén született Manhattenben, itt is járta ki az általános iskolát és középiskola első két évét. Ezután a Valley Forge Katonai Akadémiára került, majd a New York Egyetemen kezdte meg tanulmányait. 1938-ban szülei Bécsbe küldték, hogy apja cégénél dolgozzon (apja húsimporttal foglalkozott), egy hónappal az Anschluss előtt tért vissza Amerikába. Pennsilvaniában a Columbia Egyetemen folytatta tanulmányait, majd 1942-ben behívták a seregbe; részt vett a normandiai partraszállásban, a koncentrációs táborok felszabadításában. Feleségül vett egy alacsony beosztású német hivatalnoknőt, akit magával vitt Amerikába, kapcsolatuk azonban néhány hónap után megromlott, az asszony visszatért Németországba. 1948-tól kezdett publikálni a New Yorkerben. Slight Rebellion off Madison című - egyébként hat évvel korábban keletkezett írásában - jelenik meg először Holden Caulfield, a Zabhegyező főszereplőjének karaktere. A regény 1951-ben jelent meg, szókimondó, szabadszájú hangvétele miatt több amerikai államban és más országokban is betiltották, a regény sikere azóta is töretlen. Az egyik legnagyszerűbb elsőkönyves debütálásnak tartják azóta is. 1953-ban jelent meg Kilenc történet című novelláskötete. 1961-ben adta ki második regényét Franny és Zooye címmel. 1963- ban a Magasabbra a tetőt, ácsok (1955) és Seymour: Bemutatás (1959) című kisregényeivel folytatódott a Glass-tematika. A három regény központi témái az egyén útkeresése, a család, a zen buddhizmus és a második világháború. 1955-ben összeházasodott Claire Douglas egyetemistával, akinek a kedvéért abbahagyta tanulmányait. Két gyermekük született, Margaret és Matthew, 1965-ben elváltak. 1965 óta nem jelentetett meg új müvet, és korábban folyóiratokban olvasható novelláit sem rendezte kötetbe. A teljes elvonultságot választotta. 1980-ban adta utolsó interjúját, azóta csak azon kivételes esetekben hallatta hangját, amikor valamelyik művének sérthetőségét érezte veszélyeztetve. Salinger nem járult hozzá, hogy feldogozásokat készítsenek könyveiből. (Egy rendezőhöz írott zseniálisan szellemes levelében fejtette ki az okokat, hogy miért lehetetlen megfilmesíteni a Zabhegyezőt). Legutóbb júniusban perelte be Fredrik Colting svéd írót, aki ki akarta
