Irodalmi Szemle, 2010
2010/2 - NYELV ÉS ÉLET - Jakab István: Idegen szavak szlovák jelentésben és szlovákosított alakban a szlovákiai magyarok nyelvhasználatában
76 Jakab István musokat vagy szlovacizmusokat (ki-ki azt a formáját választhatja ennek a nyelvihi- ba-névnek, amelyiket helyesnek tartja). Ezt a témát - írásom címével összhangban - csak a szlovákiai magyarok ide- genszó-használati problémáira szeretném leszűkíteni, vagyis tulajdonképpen azt a kérdést vizsgálni, mennyire és milyen formában hat a szlovák nyelvi idegenszóhasználat a mi itteni magyarjaink idegenszó-használatára. Természetesen erősen remélve, hogy a levont tanulságok segítségünkre lesznek az idegen szavaknak az eddiginél helyesebb használatában: latinszó-használatunk nem „szlovákos” lesz, hanem a magyar nyelv idegenszó-használatához kerül közelebb. * * * Vizsgálódásunkat két részterületen végezzük: 1. jelentéstani vonatkozásban; 2. szóalaki síkon. 1. Idegen szavak magyarnyelv-használatunkban szlovák jelentésben A kassai Kazinczy nyelvművelő napok egyikére valamelyik évben Szathmári István professzor urat, magyarországi nyelvészt hívtuk meg előadónak. Jelentős mennyiségű itteni magyar nyelvű lapot küldtünk neki áttanulmányozásra, s arra kértük, gyűjtse össze belőlük azokat a szavakat, amelyeket helytelen értelemben vagy alakban használtak a szerzők, s tájékoztassa a hallgatóságot - az újságírók is részt vettek a rendezvényen - a helyes használatukról. Mindjárt előadása elején a hallgatóság segítségét kérte, mert problémái akadtak egyes szavak - különösen a brigád szó - értelmezésével. No meg a brigádos szóéval is. Több lapunkban is találkozott ezekkel a szavakkal, s bizony gondot okozott neki mint nyelvésznek is a szövegben való jelentésük megállapítása. „Nálunk is használatos a brigád szó - mondta —, de ott gyári vagy mezőgazdasági (szövetkezeti, állami gazdasági), tehát üzemi munkacsoportot jelent, itt azonban más jelentésekben is előfordult.” S nem tudott mit kezdeni a brigádos szóval sem. Kifejtette, Magyarországon a brigád tagja brigádtag, nem brigádos. Ott derült ki sok hallgató és számos újságíró számára, hogy az üzemi munkacsoportok tagjait a brigádtag szóval nevezik meg magyarul, brigádos-nak meg nálunk azt a személyt nevezik, aki önkéntes segítőként alkalmilag szervezett csoportban részt vesz valamilyen közhasznú munkában. De szintén a brigádos szóval nevezik meg azt a személyt is, aki nem rendes munkaviszonyban vállal munkát valamelyik üzemben, szövetkezetben. Tehát hamar fény derült arra, hogy a brigád szónak mások a jelentései Magyarországon, mint nálunk. Ott ezt a három jelentését szótározták: 1. üzemi munkacsoport; 2. katonai egység (dandár); 3. önkéntes harcosokból, partizánokból álló egység. A szlovákban ellenben hat jelentését különböztették meg (a magyarban is szótározott három jelentéssel együtt). Tehát az említetteken kívül: 4. tanulóknak vagy más szervezett közösségeknek valamely más közösség javára ingyen, esetleg csekély bérért végzett munkája - ezt a magyarban a társadalmi munka kifejezéssel jelölik; 5. munkaviszonyforma: a munkaadó és a vele rendes munkaviszonyban nem álló munkavállaló közötti ideig
