Irodalmi Szemle, 2010
2010/12 - Z. Németh István versei (Lemurnak lenni Lemurián kívül, Novemberi alkony, Lepkét enni, 4 soros, Visszajátszás, Apád faszöge)
74 Z. Németh István versei aztán a fájl végére ért a kozmikus letapogató a sorslejátszó üresen hümmögött a képernyőn a szorgos fényhangyák csak hordták csak hordták a szívembe az ürességet kezem a kilincsért nyúlt újra: az ajtó zárva volt Apád faszöge mielőtt fémbe hatol hülyén érzi magát a faszög mint amikor a költő újra termékenyre vált s lángol a haja közt a haza faszene mert mi a faszív marad tanulságul s örökségül az unokáknak a vitrin múzeumában ott villog majd apjuk faorra és faszája fafej volt a zöreg - mondják fáradtan és elfásultan verset azt hagyott ránk de pénzt nem milyen gyökér is az ilyen hársfaszerü feszületre feszülő faszülő
/
