Irodalmi Szemle, 2010

2010/12 - Csáky Károly: Czobor László (1850-1942)

60

„Hantinak lenni tisztesség, Hontot szolgálni dicsőség!"

Czobor László

(1850-1942)

a politológus, a közélet jeles alakja s a ,, históriaíró “

Gyerk község monográfiájában, illetve annak Iskola cimű fejezetében írják, hogy 1838-ban idejött kántortanítónak Czibulya János, aki később egyúttal jegyző, azaz nótárius is volt. Majd Ipolyságon, aztán Pápán és Esztergomban lett adópénztárnok. „Nyugdíjazásakor »hazajött« Gyerkre”, s földbirtokosként halt meg ugyanitt 1893-ban. (Tipary, 2006:136) Egy másik helytörténeti írásban arról olvashatunk, hogy a falu „ temetőjének közepén ráccsal körülvett hármas síremlék található. Az akácbokrokkal, kórókkal benőtt sírkövekről egv kis gazirtás után leolvasható, hogy ott nyugszik nemespanni Czibulya János (1816-1893), nemespan- ni Czobor László (1850. IX. 16. - 1942. V. 11.) s neje Czehner Anna, valamint dr. Czobor Vilmos vámosladányi plébános”. (Kiss, 1992:20)

Nos, ama bizonyos Czibulya Jánosnak volt a fia a megye jeles szülötte, Czibulya László, aki később nevét Czoborra változtatta, s mint Hont vármegye alpispán- ja, 1899. október 10-én nemesi címet kapott a Nemespanni előnéwel együtt. Sírhelyét mára már kitisztították a gyerki temetőben, jómagam pedig Honti arcképcsarnok című kötetemben rajzoltam róla kisportrét. (Csáky, 1998:104—106) Megemlítettem akkor, hogy a gyerki oskolamester Selmecbányán és Esztergomban taníttatta gyermekét, aki később az egyetem jogi karát látogatta Pesten és Bécsben. Rövid közjegyzői gyakorlat után 25 éves korában visszakerült Hontba, ahol tiszteletbeli aljegyző, majd a Bozóki járás főszolgabírója lett. Bozókon született Mária és Miklós nevű gyermeke is. 1882-től 1894-ig a Hont megyéhez csatolt Korponán volt a járás főembere. Másik két gyermeke, Lajos és Margit is itt született. 1894-ben a megye főjegyzője, 1896-ban pedig alispánja lett. 1906-ban országgyűlési képviselővé választották, s Pestre került. Itt később aktívan tevékenykedett az Országos Magyar Kertészeti Egyesületben, melynek alelnöke, illetve elnöke is volt. Gyerk szülötte Budapesten hunyt el 1942-ben. A kerepesi temetőben búcsúztatták őt el, majd szülőfalujában helyezték örök nyugalomra. (Csáky, 1998:105; Kertészeti Szemle, 1942:92) Eme száraznak tűnő életrajzi adatok után lássuk a kiváló ember konkrét cselekedeteit, alkotásait s az ezekkel is kapcsolatos publikációs tevékenységét, írói ambícióit.

Csáky Károly