Irodalmi Szemle, 2009
2009/8 - MARGÓ - Juhász Dósa János: Nemcsak népszerűek voltak, hanem olykor merészek is (Galgóczi és Palotai)
Nemcsak népszerűek voltak, hanem olykor merészek is Galgóczi és Palotai Sokan panaszkodnak ma, hogy bár már 20 év telt el a az ún. rendszerváltozás óta, mégis alig akadt valaki, aki megírta volna az eltelt két évtized mindennapjait, krónikáját. De kérdés, hogy vajon mit kezdünk az azt megelőző négy évtizeddel a megszokott, nagy ívben hangoztatott politikusi lózungokon kívül. Úgy telt el ez a 20 év, hogy az azóta felnőtt generáció nem kapott hiteles képet az ötvenes-nyolcvanas évek világáról, míg a mindinkább szociális mélybe zuhanó nyugdíjasok és ötvenesek egyre nagyobb nosztalgiával gondolnak azokra az „aranyidők”-re, amelyeket szeretett írójuk, Moldova György is meg-megidéz egyre nagyobb pátosszal leöntve. A három T, tiltani-tümi-támogatni korszakát élte akkoriban az irodalom, s bár volt egy határ, amelyet senki nem léphetett át, ma mégis meglepőnek tűnik, hogy mégis mennyi mindent ki lehetett idővel mondani. S bár akkoriban sem a női írók hódítottak a magyar irodalomban, akadt közöttük kettő, akik nemcsak népszerűek voltak, hanem olykor merészek is, s mindig kapargatták a lehetséges határait. Palotai Boris 105 évvel ezelőtt született Nagyváradon, s mivel egy időben Kassán élt, a szlovákiai magyar irodalom is számon tartja pár év erejéig. Elismert és neves íróvá Budapestre települése után lesz, s könyvei mellett filmforgatókönyvei őrzik meg a nevét az utókor lexikonaiban. A rendszerváltozás után müveit indexre teszik, egyedül talán a Kalligram által öt éve kiadott Zöld dió a kivétel. Onagy Zoltán irodalomtörténész szerint „Palotai irástechnikailag, tartalmilag a múlt. Vége. Ha más korban születik, talán van jövője. Hiszen miért is ne. De úgy tűnik, ha a pillanat gazdasági és sikerigényét ki is elégíti a politikai előny, a jövő tekintetében levetkőzhetetlen teher. Palotai Boris feltámadási esélye körülbelül any- nyi ma, mint a KGST-é. Pedig termékeny író volt kétségtelenül, mint a VEB Sachsenring, a „Trabantgyár”. Nem tudom, hogy igaza van-e Onagynak, de ami a feltámadási esélyt illeti, sajnos osztom a véleményét, de ez elsősorban nem Palotai hibája. Számorma főleg a müveiből készült filmek maradtak meg, mint a Nő a barakkban c. első magyar tévéfilm, amely fődíjat kapott a monte-carlói Tévéfesztiválon vagy a Madarak elhallgattak c. regényéből készült Nappali sötétség, Fábri Zoltán rendezésében. A második világháború borzalmait, a zsidóüldözést örökíti MARGÓ
