Irodalmi Szemle, 2009
2009/3 - Pomogáts Béla: Otthonosság és patriotizmus Radnóti Miklós Nem tudhatom című költeményének világképe (esszé)
22 Pomogáts Béla madrészt pedig önutalásokkal Radnóti a saját lírai életművének terében helyezi el a verset.” Radnóti kései költészete (utolsó versei) szinte kivétel nélkül a klasszikusok magaslatán helyezkedik el, vannak versei, amelyek mintegy végső összegzésként tesznek vallomást életének és eszmevilágának legfontosabb dolgairól, a Nem tudhatom is közéjük tartozik, a nagyobb emberi közösséggel, a szülőhazával vállalt végső szolidaritás megfogalmazójaként. Ebben a tekintetben összegző költemény, amely nemcsak a költő életének és gondolkodásának egy igen meghatározó élményét és eszméjét fejezi ki, hanem a magyar patriotizmus egyik igen fontos - egyszerre drámai és elégikus - megfogalmazása is. A bibliai utalások az ószövetségi Zsoltárok könyvéi, közelebbről a 20., a 60., a 106. és a 144. zsoltárt idézik fel, ezeket a költő a Károli Gáspár-féle protestáns bibliafordításból ismerte. Mások, így Melczer Tibor és Cs. Varga István mutattak rá arra, hogy a költemény „hátterében” ott találhatók a költő által igen becsült és szeretett Sík Sándor zsoltárfordításai, illetve Márk evangéliumának az a passzusa, amely az Olajfák hegyén virrasztó Jézus alakját idézi fel. A magyar irodalmi utalások között (ugyancsak Melczer Tibor és Ferencz Győző megállapításai szerint) megtaláljuk Kölcsey Himnuszát, a Zrínyi második énekét, a prédikátorok quereláit, Vörösmarty Szózatát, Rimay János Kiben kesereg az magyar nemzetnek romláséin s fogyásán című versét, Szentesi György egy költeményét, az ismeretlen szerzőtől való Rákóczi-nótát, valamint Ady Endre megrendítő költői búcsúját: az Üdvözlet a győzőnek című versét. Ugyancsak a magyar irodalmi utalások közé lehet sorolni azokat az ösztönzéseket, amelyeket a költő Petőfi Sándortól (a Szülőföldemen című verstől) vagy Arany János Toldijának „temetői jelenetétől” kapott. Ferencz Győző mutat rá arra is, hogy Radnóti Miklós költeménye valójában Kölcsey Himnuszának „imaformáját” követte: „A teológiai értelemben vett bűnösséget vállalja (nem tér ki arra, miben bűnös ez a nép, de mivel minden nép egyformán bűnös, mintha az eredendő bűnre utalna); és feloldozást kér, az értelmes jövő reményében az áldozathozatal elhalasztását.” Ugyancsak jelen van a költemény szellemi horizontja az ószövetségi Jónás könyve és nyilvánvalóan Babits ugyanilyen című nagy költői hitvallása is. Ez a bibliai ihletettség ösztönözhette a költemény (imént érintett) tulajdonságát, nevezetesen „a világ apró rebbenéseinek” (az Eső esik. Fölszárad című versben fordul elő ez a kifejezés) számbavételét, pontosabban azt, hogy a költő ezekkel az apró mozzanatokkal hitelesíti hűségét a szülőhaza iránt. „Abban a szellemben kér kegyelmet - fejti ki Ferencz Győző -, ahogyan az Úr tanította belátásra Jónást a Jónás könyvé ben. És ahogyan Isten Ninive esetében egy tök növekedésének és pusztulásának példáján mutatja be, hogy a kis dolgok is mennyit számítanak, hogy miféle apró elemekből tevődik össze egy város, ország, nép élete (Jónás könyve 4,6-11), hasonlóképpen Radnóti is kis dolgokon mutatja be, mit jelent neki és mit jelent általában a szülőhaza. A kis dolgok külön- külön is fontosak, de azáltal, hogy jelentőségük összeadódik, felsorolásuk komoly retorikai érvvé válik.”
