Irodalmi Szemle, 2009

2009/9 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Angyal László: Az irodalmi névadás Krúdy Gyula Asszonyságok dija című regényében (tanulmány)

Az irodalmi névadás Krúdy Gyula Asszonyságok dija című regényében

75

mányozva a városban a valóságot kereste. BORI IMRE szerint szeme előtt volt Jókai müve is, a Tégy jót, amelynek hatásával feltétlenül számolnunk kell. (BORI: 15). Az író feltétlenül otthon érezte magát itt. A regényben két írói utalás hangzik el: Cholnoky Viktor és Jókai Mór nevét emlegeti. Sokan gyanakodnak itt Jókai Aranyemberére, aki szintén kettős életet élt. Leginkább ez a regény tekinthető a legtermékenyebbnek a regénykeletkezés szempontjából. LUKACS GYÖRGY A regény elmélete című tanulmányában a démonikus elemet jelöli meg a cselekmény mozgatórugójának. Mintha az író ellentmondana a hagyományos epikai megoldásoknak, formáknak, mintha dacolna az eddigi irodalmi megoldásokkal. Fity- tyet hány a konvencióknak, újabb utakat, célokat keres. A regény legnagyobb kritikájának tartom, frappáns formai időzitéseivel, a cselekmény háttérbe szorításaival. Mindeközben mintegy köntösként jelenik meg a fővárosi atmoszféra. BORI mindezt Amikor a hős önmagával találkozik az utcán... című epikai eljárással magyarázza, írónk nem is jellemez, hanem megmutat. Megmutatja a valóság igazi, démonikus arcát. Krúdy kedvelte a várost. Első állandó lakása a Józsefvárosban volt, 1899-ben a Vas utcában. A korabeli fővárost ő ismerte a legjobban. Szinte minden müvében visszatérő motívumként jelenik meg. Minden hőse ide tér vissza.

Krúdy névadása

Az alábbiakban a regényben szereplő személyneveket és helyneveket mutatom be a teljesség igényével. Jellemzem az író névadási szokásait, sokszor más műveiből vett példákon keresztül jellemzem a nevek motivációját, funkcióját. A nevek vizsgálata nem szorítkozhat kizárólag a személynevekre, ezért is döntöttem amellett, hogy áttekintem a helynevek gazdag tárházát is. Utóbbiak ugyan elmaradnak a személynevek mögött, de típusgazdagságban, jelentéshordozásban még színesebbé teszik a Krúdy-világot.

1. Krúdy és a személynevek kapcsolata a regényben

A személynevek Krúdy esetében különleges jelentőséggel bírnak. Az eddigi legátfogóbb tanulmány ebben a témában J. Soltész Kataliné (1989). A vizsgált névanyagot több Krúdy-müből válogatta. Jelen munkám esetében ez kizárólag egy regényre, az Assszonyságok dijára korlátozódik. Felvetődik a kérdés, hogyan realizálódik a személynévi névadás egy regényben, hogyan viszonyul teljes életművéhez. A módszerem tehát egy korpusz, a regény személynévi állományára terjed ki fontosabb szempontokat érvényesítve. A választásomban az is közrejátszott, hogy egy nem közismert Krúdy-regényt teszek meg vizsgálatom tárgyává. Ez igazi kihívást jelentett a választásomban. Egyfajta egyedi tipológiát állítok fel a személynevek körében. Külön kitérek a férfi- és a női nevekre.

PERKÁTAI LÁSZLÓ (1938: 86—7) az első Krúdy-monográfiában megái-