Irodalmi Szemle, 2009

2009/8 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Csáky Károly: Kényszermunka, deportálás, ki- és betelepítés (Bori község kálváriája)

84

Csáky Károly

Nagybányai Arpád és felesége, Csonka Mária; lányuk: Éva (48.hsz.); Nagybányai Lajos és felesége, Szemerédy Margit, gyermekeik: Zoltán, Jusztin ( 33.hsz.); Polgár Sándor és felesége: Magyar Jolán-, lányuk: Melánia (61.hsz.); Pomothy András és felesége, Szabó Mária (62.hsz.); Pomothy Károly és édesanyja, Lídia (4-5.hsz.); Révkomáromy László és felesége, Bory Etelka; gyermekeik: Márta, László (84.hsz.); Szabó Sándor (14.hsz.); Id. Szemerédy Sándor (14.hsz.); Szemerédy Károly és felesége, Szoboszlay Emília', gyermekeik: András, Margit, Károly (7., 14.hsz.); Szobosz- lay Dezső és felesége, Kovács Eszter (79.hsz.); Szúdy Sándor és felesége, Pomothy Karolina-, gyermekeik: Sándor, Lídia (13., 38.hsz.); Szúdy Károly és felesége, Molnár Júlia; lányaik: Etelka, Gabriella (43.hsz.); Özv. Szúdy Lajos és fia, Béla (44. hsz.); Szúdy Zsigmond és felesége, Pomothy Ilona; fiaik: Ferenc, Nándor, Tóth Gyula és felesége, Tóth Anna; lányuk: Margit, fiuk: Gyula és felesége, Horváth Ida (Nagysáró); Zabolay András és felesége, Horváth Borbála ( 21.hsz.).

László Péter, aki a Baranyába kitelepített boriakat számba vette, szintén megemlíti könyvében, hogy ,,A lakosságcserére kijelöltek listájára felkerült felvidéki magyarok »Igazolványt«, »Fehérlapot« kaptak. Ezzel sorsuk megpecsételődött. Egy részük nem várta meg a kitelepítést, hanem már előtte illegálisan szökött át a határon. Olyanok is vannak, akik megkapták a fehérlapot, végül mégis Szlovákiában maradtak. Akik áttalepültek, azok 1947 tavaszától 1948 végéig szervezett keretek között érkeztek Magyarországra. ” (2005:68)

Az utóbbiak közül Szúdy Károly lánya, Fuchsné Szúdy Gabriella (Ella) küldött számomra néhány kitelepítéssel kapcsolatos dokumentumot, többek közt egy fehérlapot is. A kétnyelvű nyomtatvány - Igazolvány - Potvrdenie - szövegében többek közt ez áll: „ Igazolom, hogy Ön a Csehszlovákiából áttelepítésre kijelölt magyar nemzetiségű személyeknek a csehszlovák kormány által a magyar kormánynak 1946. augusztus 26-án átnyújtott névjegyzékében szerepel és ennek alapján a csehszlovák-magyar Vegyesbizottság VII. sz. véghatározata értelmében magyar konzuli jogvédelemben részesít. ’’ A fehérlapon szerepelt továbbá, hogy az áttelepülő mentesül a katonai szolgálat alól, semmiféle adót nem fizet, s ingó vagyona felett szabadon rendelkezik. Továbbá felhívják az áttelepülő figyelmét arra, hogy a csehszlovák kormány kötelezte magát, hogy a vágyónelkobzó intézkedések végrehajtását felfüggesztik. Elküldte továbbá Fuchsné asszony azt az Előkészítő összeírást /vet is, melyet ugyancsak megkaptak a áttelepítésre kiszemeltek. Ebben a dokumentumban olvassuk az alábbiakat: „Minden áttelepülő kötelessége, hogy vagyontárgyait minél pontosabban vallja be a helyi összeíró bizottságnak.

A helyi összeíró bizottságok munkájának megkönnyítése és meggyorsítása céljából minden áttelepülő kitölti ezt az összeíró ívet. Ez az ív csak a legfontosabb kérdéseket foglalja össze az áttelepülő visszamaradó vagyontárgyairól. A végleges összeírást a magyar-csehszlovák helyi összeíró bizottságok fogják helyben az áttelepülő személyes bevonásával elvégezni. ” A nyomtatvány kitöltése nem volt egyszerű dolog, hisz a feltüntetett vagyontárgyakról igazolásokat, elismervényeket kel