Irodalmi Szemle, 2009
2009/8 - Koncsol László: „Úgy szóljatok és cselekedjetek...”
Koncsol László kitüntetése 27 A hullám-szélben ködvarjak repülnek, mint délibáb, s a széllel elvegyülnek. Ahány jel, annyi rejtett értelem. Tőzsér Árpád „Úgy szóljatok és cselekedjetek...” Koncsol László gondolatai a Tőkés László-díj átvétele után „Aki dudás akar lenni, /pokolra kell annak menni, / ott keď annak megtanulni, /hogyan kell a dudát fújni. " Ezt az ars poeticát Ág Tibor, Nagy Iván, Szomjas- Schiffert György számos csallóközi és gömöri dudanóta-változatban megtalálta. József Attila is rábukkant valahol, és azonosult vele. Volt oka rá, iszonytató determinációk tuszkolták végig rövid életén. „Dolgozni csak gondosan, szépen, / ahogy a csillag megy az égen, / úgy érdemes. ” Ezt is ő írta, életvitelünk receptjének, mindenki számára, aki él és értékeket alkot, és ezt is jól megjegyeztem magamnak. Weöres Sándor a „jövendő költészetének” elképzelt útját a múlt század hatvanas éveiben így cövekelte ki: „...változó céljait elhagyva, égi rend / mozgassa, szerelem tiszta harmóniája /melyben nincs láz-lökés, nyugalmasan teremt...” Zaklatott életemben, a hatvanas-kilencvenes évek örvényei között, de manapság is ebbe a módhatározói szó- kapcsolatba és ezekbe a klasszikus receptekbe kapaszkodom: „nyugalmasan teremt... ” Volt idő, hogy kiírtam s magam elé függesztettem őket: bármi zajlik körülötted és benned, öreg fiú, dolgozz tovább, légy türelmes szolgája hivatásodnak. Egyik fontos újszövetségi könyvem Jakab apostol közönséges levele; minden írónak és közszereplőnek betéve kellene tudnia a tanítvány tanításait. A hetvenes évek elején, amikor nálunk ismét nagyon nehéz volt tisztességes embernek, magyarnak, szerkesztőnek, írónak lenni, a 2. rész 12. versét függesztettem magam elé Istentől sugalmazott figyelmeztetésül: „ Úgy szóljatok és úgy cselekedjetek, mint a kiket a szabadság törvénye fog megítélni. " Görögül is ráírtam a fehér géppapírra, a teljesebb hitel és nagyobb nyomaték kedvéért: Hútósz laleite, kai hútósz poieite, hósz dia nomú elütheriasz mellontesz krineszthai. ” A szabadság szó teológiai fogalma némileg eltér közkeletű világi, folyton változó politikai tartalmától, de két jelentése komplementer, egy eszményi helyzetben átitatja, dúsítja, erősíti egymást. Az üdvösség biztos tudatában élt evangéliumi élet belső szabadsága és a félelem nélküli társadalmi cselekvésé. Erőt adott, ha igazodtam hozzá. Életem végig szolgálatokban telt el. Egy kontinentális expressz útjánoz hasonlítanám. Nekivág a szerelvény térben és időben szigorúan kimért útvonalának a keleti parton, de valahol egy híd leszakadt, s a vonatot mellékvonalakra terelik. El- clakadva kanyarog tovább, de ott éppen egy felhőszakadás mosta el a töltést, lógnak a sínek a levegőben, s várni kell, sokat kell várni, amíg új töltést hordanak
