Irodalmi Szemle, 2009
2009/8 - Fonod Zoltán: „Duhaj kedvek Eldorádója...” (A nyelvtörvény és környéke)
„Duhaj kedvek eldorádója...” 9 8. A rádió és a televízió nyelve is államnyelvü. Az idegen nyelvű közetítések esetében feliratozással, szövegkezeléssel stb. oldják meg az adásokat. 9. Megindítóan „figyelmes“ az a rendelkezés, hogy azok a személyek, akik családi és keresztnevüket a szlovák helyesírás szabályai szerint akarják használni, a megfelelő névformára való módosítás során illetékmentességben részesüljenek. És ha már Szlovákiában „kormányprogram“ lett a magyarság, a politika mai képviselőinek hadd idézzem a köztiszteletben álló költő, Laco Novomeský szavait, aki a Prágai Tavasz idején, 1968 júniusában így látta a „magyar-kérdést”: „Megmásíthatatlan történelmi tény, hogy a szlovákok és a magyarok Dél-Szlovákiában együtt élnek. Erről nem lehet vitatkozni, ez a kiindulás alapja. Az egyenlőség és egyenjogúság nemcsak a két nemzetet érinti, hanem a nemzetiségeket is. Ez természetes. Az együttélés azonban türelmességet követel mindkét részről... Nevetségesnek tartom azokat az érveket, hogy a magyarok elmagyarositják a szlovákokat, vagy fordítva. Viszont tudni kell azt is, nem nagy szavak s deklarációk oldják meg az együttélés kérdését és a nemzetiségek problémáit, hanem a valós tettek. Ezek közé sorolnám a közeledés minden hátsó és ártó gondolat nélküli igényét is. S ez magyarokra, szlovákokra egyaránt érvényes. ... Nagyon fontos volna, ha az egyes kérdésekben egészséges párbeszéd alakulhatna ki. Ezzel is segíthetnénk a valamikor sokat emlegetett Du- na-medence megvalósítását, persze, a SZELLEMISÉG terén!” Idézhetem, persze, Vladimír Mináč gondolatait is, 1968 májusából: „Minden szlovák nemzetébresztő kétnyelvű volt, büszkélkedtek magyar nyelvtudásukkal, és ezáltal egy mákszemnyivel sem voltak rosszabbak a szlovákoknál. A szlovákiai magyarok nem élnek nemzetiségi körülzárt gyűrűben, mindennapi szellemi kulturális és személyi kapcsolatban vannak a nemzetnek a határon túl élő nagyobb részével. Az asszimilációtól való félelem rossz tanácsadó - a félelem általában rossz tanácsadó... Hogy ez a félelem és bizalmatlanság lassan eltűnjön, magyarok és szlovákok egyaránt kötelesek vagyunk egymás elébe menni legalább a félúton. A magyarok és a szlovákok így nyújtják a legjobb szolgálatot a legsajátabb érdekeiknek.” (Mit mondjak, szinte restellem ezeket az okos, megfontolt és nemes gondolatokat, ha közéletünk képviselőinek mai arroganciájára gondolok.) B. Pascal azt vallotta: „... minden méltóságunk a gondolkodásban rejlik... helyesen gondolkozni: ez az erkölcs alapelve“. De idézhetném a polgári jogrend és a fejlődés tanulságai okán Ralph Gustav Dahrendorf szavait is: „A demokratikus folyamatokkal minden rendben, de nem tudják megvédelmezni a kisebbséget és az egyént mint olyat a többség zsarnoksága ellen. Akkor mit tudnak”. Valóban, akkor mit tudnak? Fonod Zoltán MEGJEGYZÉS: A szlovák politika diadalmenete a nyelvtörvény vonatkozásában megszakadt. Magyar panaszra, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa szeptemberben tárgyalásokat kezd az érintettekkel a törvény alkalmazhatóságáról. A tárgyalásokat Budapesten kezdi... A szlovák diplomácia is a főbiztos meghívását emlegeti.
