Irodalmi Szemle, 2009
2009/7 - POSONIUM IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI DÍJ 2009 - Grendel Lajos: Magyar líra és epika a 20. században (33) 62 Popély Gyula: Ez volt a Sarló (2)
62 Popély Gyula Ez volt a Sarló (2) A Sarló vezetősége kezdetektől fogva a felvidéki magyar értelmiségi ifjúság élcsapatának tartotta magát. Azt vallották önmagukról, hogy mozgalmuk pártoktól és világnézeti kötöttségektől függetlenül keresi mind a magyar nemzeti, mind a közép- kelet-európai nemzetek közötti kérdés, mind pedig a szociális problémák megoldhatóságának módozatait. Ez az „élcsapat” azonban 1931 szeptemberében lekanyarodott az addig még talán tolerálható „igazságkeresés” útjáról, és - Simándy Pál szavaival élve - „befutott egy zárt dogmatizmus, egy osztályszempontú forradalmi akció és bomírt pártfegyelem zsákutcájába, és ott megfeneklett, elveszett, elbukott - meghalt”.26 A Sarló 1931. szeptember 25-ike és 29-ike között lebonyolított ötnapos kongresszusa a mozgalom csúcsát, de egyben hanyatlása kezdetét is jelentette. E fontos rendezvényen mindazonáltal a mozgalomnak mindössze 51 rendes tagja vett részt. Hord- erejét tekintve azonban több vonatkozásban is meghatározó volt nemcsak a Sarló sorsának további alakulására, hanem nagymértékben kihatott a felvidéki ifjúsági mozgalmaknak ezt követő fejlődésvonalára is. Barta Lajos kommunista író — a magyarországi kommün bukása utáni emigráns — meleghangú osztályharcos levélben köszöntötte a marxizmus vizeire átevezni készülő sarlósokat. „A kapitalizmusból nem lehet az új emberiséget kiformálni, ezért az új és szociális ember harca az új emberiségért nem lehet más, mint: harc a kapitalizmus ellen” - vázolta fel az 1919. évi magyarországi proletárdiktatúra írói direktóriumának egykori tagja a sarlós mozgalom által a jövőben követendő egyetlen helyes út fő irányvonalát. „Ti nem tartoztok párthoz, szabadon bírálhatjátok a pártokat. De marxi történelemszemlélettel nézitek és magyarázzátok a világot, amivel adva van gondolkodástok iránya” - lelkesítette a sarlósokat a kommunista Barta Lajos.27 Ha a kongresszus előtt a Sarló talán formálisan még nem is számított a kommunista párt holdudvarába tartozó mozgalomnak, az ötnapos tanácskozás tartalma, szellemisége és légköre meghozta a nyílt metamorfózist. Kessler Balogh Edgár és a marxizmus talaján álló, osztályharcos hevületü szélsőséges társai ezen az ötnapos kongresszuson valóban keresztülvitték mind a szellemi, mind a formális lecsatlakozást a kommunista párthoz. A kongresszus után Balogh Edgár szinte dicsekedve ismerte be a Sarló általa irányított nyílt színvallását. „A dolgok lényegéből következik, hogy a generációs él- ménykitudatosodás, a kongresszus döntő jelentőségű eseménye, nem a polgári csodavárókat elégítette ki, hanem a proletariátus frontjába vonta a fiatal értelmiséget” - írta a kongresszus után Kessler Balogh Edgár a Fábry Zoltán által szerkesztett Az Út
