Irodalmi Szemle, 2009
2009/6 - Boccaccio „jegyzetei” A novella alapelvei (2)
A novella alapelvei (2) 85 Most már csak azt kell kifundálni, kifabulálni, hogy mi történik majd a fogadóban, ha odaérkezik a hercegnő. Lássuk hát az ötödik pontot. 5. Amikor a hercegnő megérkezik és elszállásolja magát, a lovász néhány elvetett szóból rájön, hogy a három marcona alak ugyanannak a városnak a vidékéről való, ahová a hercegnő tart. De akkor mire várnak itt? Hisz a fogadós azt mondta, hogy már három napja itt dőzsölnek. Közben beállít a fogadóba az orvos is, aki szintén itt akarta bevárni a hercegnőt, hogy felkészítse őt a rossz hirre, miszerint már nem látja viszont élve az anyját. A lovász rosszat sejt és sejtését el is mondja az orvosnak. Aztán kifundálják, hogy fizetnek egy újabb kancsó bort a martalócoknak, hogy legyenek már csendben, mert az Úrnő aludni vágyik. Az orvos erős altató kever a borba, amitől mind a hárman el is alusznak. A hercegnő, a lovász és az orvos kora hajnalban útra kelnek és elviszik a martalócok lovait is, hogy ne iramodhassanak utánuk. Később majd leszámolunk velük, mondja a hercegnő. Bár sír egy sort az anyja halála miatt, de azért rámosolyog néha a lovászra, hogy köszönetét mondjon neki. Hisz lehet, nemcsak az ékszereit mentette meg, de az életét is. így kell valahogyan szőni a mesét. Én legalábbis így szövögettem a magam novelláinak a történeteit. Probatum est! Fráter Lorenzo megjegyzései 1. Ezt a részt az előző Alapelvekhez csatolta valaki, de mind az érvelés menete, mind az előadás módja különböző, bár hivatkozik az előző műre. Ezt a részt feltehetően egy irodalmi érdeklődésű, elméleti beállítottságú, ismeretlen szerzetes írta. 2. Az Adalékok szerves része a fatáblára festett szines ikon, valamint a négy nyomtatott metszet. Az Adalékok eredetiségét illető minden kétely ellenére az ikon azok valódiságára látszik utalni, hisz az Boccaccio hagyatékából került elő. Az ikon kétségtelenül másolat, ámde kitűnő másolat (hisz végül is az ikonok szinte mind másolatok). Gaetano Agnesi megjegyzése Amit Giovanni Boccaccio nem tudott lerajzolni, azt megtette Lucio Veronese néhány kép összemásolásával. A keret mindig a Tér és az Idő, a háttér a Világ és a Történelem, A helyszín az „Itt és Most”, az összeütköző emberek pedig cselekményt bonyolítanak. Lucio csak annyiban vétett Boccaccio ideájával szemben, hogy a helyzeteket nem körrel ábrázolta, hanem képkockákkal. (Pallas-lexikon) (Folytatjuk) Közreadja: Mészáros László
