Irodalmi Szemle, 2009
2009/6 - Boccaccio „jegyzetei” A novella alapelvei (2)
80 Boccaccio .jegyzetei” Adva van a ki, vagy kik, miért, hogyan, mit tesznek, tettek, vagy tenni fognak. Szem előtt tartva a képet, azt mondhatjuk, hogy a novella története egy vagy két, vagy több cselekvő ember találkozása valamilyen helyzetben, melyben tetteik közös eseménysorozatot hoznak létre. A változó, meglóduló, gördülő helyzet adja a cselekményt. A leírt ábrából jól látható, illetve jól kiolvasható a regény és a novella közti különbség. A regény egy sodró erejű, folyamszerűen hömpölygő esemény- sorozat, míg a novella csak egy kibillenő helyzet és egy rövid eseménysorozat. (Ha legalább feleannyira tudnék rajzolni, mint Leonardo da Vinci, akkor most mellékelnék ide egy rajzot. De mivel csak író vagyok, és nem tudok a vonalakkal meg a színekkel bánni, szavakban kellett felvázolnom egy ábrát.) Hogy ne egy vázlatos ábrát kelljen elképzelnünk, tegyük magunk elé a mellékelt ikont. A kép a „Megjelentetést” ábrázolja, vagyis Jézus eljövetelének a bejelentését. Az ismert történet lényegét Lukács Apostol a következőképpen írja le. „Bémenvén ezért az Angyal ő hozzá, mondta: Örülj te, ki az Úrnál ingyen vagy kedves: Az Úr te veled vagyon; és te áldott vagy az asszonyok között.” „És ímé a te rokonod Erzsébet is az ő vénségében fogadott fiat, és immár hatod hónapi viselős az, aki hivattatik vala meddőnek. Mert az Istennél nincsen semmi lehetetlen dolog.” A novella lényegének az általános képi megjelenítése lehetne ez az ikon, ha elvonatkoztatunk az ábrázolt eseménysorozat szent mivoltától. Nem a glória és a szárnyak jelentenek problémát. A glóriának van ugyanis valós magyarázata is az aureóla, vagy aura (a szellemi kisugárzás) tényében. Maradhat az angyal is, hisz egy novellában bármikor szerepelhetnek túlvilági vagy szellemi lények. Mit látunk tehát a képen? Egy térbe és időbe keretezett vidéket, valamint embereket és eseményeket. Mint már mondtuk, ez a novella lényege. Ugyanakkor itt van mind az elbeszélő, mind az író is. Hogy hol? Hát vagy a kép előtt, vagy benne a képben. A három szereplő bármelyike lehetne az esemény elbeszélője belülről, míg az író kívülről is leírhatja az eseményeket, mint azt Lukács Apostol tette volt. 2. Kép és mondat Itt érkezünk el a fabuládéhoz. Maradjunk először az ikonnál. Hol van ebben a novella lehetősége, tehát egy közismert történet újszerű elbeszélése? Fentebb azt mondottuk, hogy a három szereplő bármelyike lehetne az esemény elbeszélője. Nézzük tehát ezt a lehetőséget. íme, három lehetséges megoldás, először csak egyetlen mondatban vázolva. 1. Az angyalnak ez az első, fontos földi küldetése. 2. Erzsébet azon töpreng, mi lesz a két gyerek sorsa. 3. Máriának az okoz gondot, hogyan mondja el a dolgot Józsefnek. Hogyan lehetne most kifejteni ezeket a mondatokat? Úgy, hogy intenzíven az alapmondatra kell összpontosítani, feltenni sok kérdést és felvetni néhány lehetőséget. A fabuláció lényege: egy képet nézve felteszünk néhány kérdést és azon
