Irodalmi Szemle, 2009

2009/6 - Popély Gyula: Ez volt a Sarló (1)

Ez volt a Sarló (1) 25 nemzetiszocialista elemeket is tartalmaz. Többen is úgy vélték - ezt legrészlete­sebben Kodolányi János író fejtette ki hogy Balogh Edgárnak nincs meg sem a politikai, sem a közgazdasági felkészültsége a Sarló szocialista irányba való tereléséhez. „Talán meg fog lepődni Balogh Edgár - irta Kodolányi már 1930 szeptem­berében ha azt mondom, hogy igen sokan vannak komoly és tisztánlátó emberek, akik éppen úgy lehetségesnek tartják, hogy Balogh szocialista, mint ahogy fasiszta. »Még mind a kettő lehetséges« - mondta nekem valaki, tekintélyes és higgadt gon­dolkodású, őt jól ismerő férfi. Könnyen lehetségesnek tartják némelyek, hogy Balogh Edgár használja a Sarlót, s nem a Sarló Balogh Edgárt” - fejezte ki kételyeit az idézett szerző, aki szerint a Sarló máris zsákutcában van.24 Mi nem tartjuk helyénvalónak az ilyenfajta megállapításokat, mivel Kessler Balogh Edgár lenini-kommunista meggyőződését megkérdőjelezhetetlennek ítéljük. Voltak persze olyan társai is a Sarló vezetésében, akik a kommunizmusnak nem a lenini változatát követték, hanem a trockista irányvonalra esküdtek. Minda­zonáltal tény, hogy akadtak olyan megfigyelők, akik szerint a sarlós vezérek nem­zeti elvet és szocializmust, tőkésellenességet és a tömegek szellemi-anyagi-szo- ciális felemelését hirdető szólamai valahol a senki földjén csaponganak a kommu­nizmus és a nácizmus között. Hoffmann Sándor, a prágai magyar követség titkára 1931. szeptember 8-ika és 19-ike között Szlovákiába utazott egy rövid helyzettanulmányozásra. Ezekben a napokban már intenzíven folytak a Sarló 1931. évi kongresszusának előkészületei. Kőrútjának tapasztalatairól a nevezett követségi titkár 1931. szeptember 30-ai kel­tezésű jelentésében számolt be. A Sarló-mozgalomról szólván ő is arra mutatott rá szóban forgó jelentésében, hogy a mozgalom szélsőségesei úgymond „inkább a né­met nemzetiszocialista (horogkereszt) felfogáshoz állanak közel, sem mint az orosz bolsevizmushoz”. A követségi titkár ezen megállapításához - mintegy magyarázat­ként - még azt is sietett hozzáfűzni: „Ezt talán ők maguk sem tudják.”25 JEGYZETEK 1 Ez volt a Sarló. Összeállította és a bevezetőt írta: Sándor László. Budapest/Pozsony 1978., 5-6. old. 2 Balogh Edgár: Hót próba. Budapest 1965., 80. old. 3 Szombathy Viktor: A szlovákiai magyar társadalmi, kulturális élet és oktatásügy a két világháború között. Kézirat. Teleki László Alapítvány Archívuma, Budapest, 21. old. 4 Sziklay Ferenc: Csehszlovák oktatás - magyar nevelés IV. Felvidéki Nevelő, 1943. december, 322-333. old. 5 Szellemi élet a gombaszögi csapatközi cserkésztáborban. Prágai Magyar Hírlap, 1928. augusztus 22., 7. old. 6 Sziklay Ferenc: Csehszlovák oktatás - magyar nevelés IV. Felvidéki Nevelő, 1943. december, 322-333. old. 7 Balogh Edgár: Hét ... Lm. 99. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom