Irodalmi Szemle, 2009

2009/6 - Popély Gyula: Ez volt a Sarló (1)

Ez voll a Sarló (I)

19

tői, nem kevésbé a felvidéki magyar kisebbségi küzdelmek szellemiségétől. A július 10-ikei ülésnapon például Terebessy János is felszólalt, és többek között a következőket mondta a hallgatóság hangos tetszésnyilvánítása mellett: „Mi nem tudjuk osztani az idősebb magyar nemzedék pesszimizmusát és meddő kesergését, mert az új helyzetben is meg akarjuk találni a pozitív magyar munka lehetőségeit, és hiszünk abban, hogy a köztársaság keretén belül is virulhat, fejlődhet a magyarság. Az új cseh ifjúság vegye tudomásul, hogy a szocializmus tiszta világában találkozni akar velük az új magyar generáció.” Másnap, július 11 -én Kessler Balogh Edgár tartott előadást, amelynek vezérmotívuma a „magyar irredentizmus” ostorozása volt. Szerinte az új magyar ifjúság Csehszlovákiában és Romániában már nem a „régi magyar állam felállításában” látja a jövő feladatát, hanem a közép-európai államok gazdasági együttműködésében.'2

A magyar ellenzéki politikával már eleve és hagyományosan szembehelyezkedő kormánytámogató magyar nyelvű lapok természetesen dicshimnuszokat zengtek a sarlós delegáció szerepléséről a „csehszlovák ifjúság haladó törekvésű országos szervezete”, az Etické hnutí československého studentstva által szervezett radovi diákkonferencián. Az ellenzéki magyar sajtó azonban már egészen más hangnemben reagált a sarlósok nagyszájú hangoskodására, nemzet- és világ- megváltó üdvtanára a már említett radovi konferencián. Dzurányi László, a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője vezércikket szentelt a mindenképpen meglepő titánkodásnak, és bár nem tört pálcát a delikvensek felett, azért küldött egy jószándékú és józan figyelmeztetést a Sarló vezéreinek címére: „Hát jól van, fiúk!” - szólította meg barátságos hangnemben a Sarló vezéreit Dzurányi. „»Új arcotokon« még nagyon sok a ködfolt, a tudálékos póz, a céljaitok a »világtörekvések« felhőibe vesznek, amíg idelent a nacionalizmus járja kultúranyomorító és kenyérfosztó táncát, de tegyétek, amit jónak láttok! Keressetek, próbálkozzatok! Hiszen ha a megértésnek akár csak egy szigetét találjátok meg ebben a gyülölettengerben, már az is valami eredmény, mégha nem is hozza közelebb a jobb holnapot. (...) De kettőt ne felejtsetek el. Az egyik az, hogy talán mégsem sikerült egészében föltalálnotok a kisebbségi élet bölcsességkövét, amelynek hiányában mi többiek valameny- nyien tévelygők vagyunk, a másik pedig az, hogy máról holnapra nem lehet kisded szemináriumokkal megváltoztatni a világot, amelynek mai küzdelmeiben a tudományos meggyőzés hatásfoka és az ellenfél fegyverei úgy arányúinak egymáshoz, mint a rózsavíz a pusztító gázokhoz.”13

A mozgalom főideológusa, az egyre baloldalibb irányba tolódó Kessler Balogh Edgár azonban ekkor már visszatarthatatlanul haladt a marxi-lenini irányzat mentén a tiszta kommunizmus felé. A kommunista emigráns Barta Lajos pozsonyi lapjában, az Új Szóban 1929 októberében már félreérthetetlen nyíltsággal fejtette ki programját, amelyet az egész sarlós nemzedék útjának szánt. Ebben még nem beszél nyíltan a kommunista párthoz való csatlakozásról, de az ifjúság fejlődésének áltata felvázolt,jövőkoncepciója” alapján már következtetni lehetett az osztályhar-