Irodalmi Szemle, 2009

2009/6 - Judita Kaššovicová: A csend világa - Csölösztő (vers) (Fordította Tóth Elemér)

14 Judita Kaššovicová színes fonalakat válogatott a tavasz köszöntésére. Nevetésével és a virág bájával teli csokor kinyílik a narancsszínű falon. Jöjjetek hozzánk a boldogságról beszélgetni. xxx A hold, a te ragyogó, felhőkből kibukó kerek arcod világítja az utat erre a helyre. Nézek messze, messze, oda, hol én voltam Te. xxx Puha, gyöngéd köd. A benned elsüllyedt oltár. Alvó fák. Csölösztőn - a csend világán át A teremtő keze simogat. (...) Mikor a hajók fényei kihunynak, s a csöndben feloldódik az éj, az új reggel ködébe ébredünk, amelynek egyetlen vágya - hogy a lelkűnkben időzhessen, akár a csend világa — Csölösztő. Tóth Elemér fordítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom